Búr államok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A búr államok vagy búr köztársaságok (búr nyelven Boererepublieke) a mai Dél-afrikai Köztársaság területén a 18. és 20. század között létezett független, saját önkormányzattal bíró, nagyrészt miniállamok voltak. Nagyobb kiterjedésre Transvaal és Oranje tett szert, amely a második búr háború végéig fennállt, valamint teljes nemzetközi elismertsége volt.
A köztársaságok alapítói a vándorló búr telepesek, a voortrekkerek voltak, akik Dél-Afrika nyugati feléből (Fokföld környékéről) a brit terjeszkedés miatt vándoroltak keletre 1835-től kezdődően, és foglaltak el új földeket.
A területeket hol erőszakkal (a bennszülött lakosság irtásával), vagy egyezményekkel, esetleg vásárlással szerezték meg. Megjegyzendő, hogy jóval több kísérlet volt önálló köztársaságok létrehozására, ám szám szerint 19, ténylegesen is független államként funkcionáló államalakulat tudott megszerveződni és rövidebb-hosszabb ideig fennállni. A többi miniállamról alig-alig maradt feljegyzés.
A búr köztársaságok többsége annyira kicsi volt, hogy sokan alig egyetlen faluméretű településsel bírtak. A feledésbe merült államalapítási próbálkozásoknál ezek nem birtokoltak nagyobb területet, s lakosságuk is oly kicsi volt, hogy nem is tudtak működni. Egyéb miniállamok bár elvben több ezer hektáros terület fölött rendelkeztek, de azokon főleg bennszülött törzsek uralkodtak, míg a köztársaság tényleges hatalma a búr telepesek lakta településen volt.
Az apartheid 1994-es felszámolása után számos búr közösség, amely elégedetlen volt az új berendezkedéssel Dél-Afrikában, megpróbálkozott a búr miniállamok újbóli felélesztésével, illetve búr szeparatizmus is kibontakozott az országban.[1]