Ba gua
a taoista kozmológia része / From Wikipedia, the free encyclopedia
A pa kua (gyakori forma: ba gua, kínai írással: 八卦, pinjin: bāguà, magyaros: pakua, jelentése: nyolc szimbólum) a taoista kozmológia része, a valóság fő alapelveinek bemutatására használják. Nyolc alapelemét egy-egy diagram jelöli: mindegyik három vonalból áll, valamennyi vonal vagy folytonos, vagy középen meg van szakítva. Három részből álló felépítésük miatt a legtöbb nyelvben gyakran egyszerűen csak trigramnak hívják.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ebben a szócikkben a mandarin, illetve kantoni nyelvű szavak nemzetközi, illetve magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
A trigrammok összefüggnek a tajcsi (taiji) filozófiájával, A tajcsicsüannel (taijiquannel) és a vu hszinggel (wu xinggel), vagyis az Öt elemmel. A kapcsolatokat a trigrammok között két elrendezésben találhatjuk, A Kezdeti (先天八卦, hszientien pakua (xiāntiān bāguà)), Korai menny vagy Fuxi bagua (伏羲八卦, fuhszi pakua (fúxī bāguà)), és a Megnyilvánult (後天八卦, houtien pakua (hòutiān bāguà)), Késői menny, vagy King wen bagua. Találhatunk összefüggést a trigrammok és az asztronómia, asztrológia, földrajztudomány, geomancia, anatómia, a család területén és másutt.
Az ősi kínai klasszikus, a Ji csing (Yi jing) 64 lehetséges trigram párból áll (amit Hexagramnak hívnak) és ugyan ennyi magyarázattal jön.
乾 Csien (Qián) ☰ |
兌 Tuj (Duì) ☱ |
離 Li (Lí) ☲ |
震 Csen (Zhèn) ☳ |
巽 Hszün (Xùn) ☴ |
坎 Kan (Kǎn) ☵ |
艮 Ken (Gèn) ☶ |
坤 Kun (Kūn) ☷ |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Mennyország/ég | Tó/Láp | Tűz | Mennydörgés | Szél | Víz | Hegy | Föld |
天 Tien (Tiān) | 澤(泽) Cö (Zé) | 火 Huo (Huǒ) | 雷 Lej (Léi) | 風(风) Feng (Fēng) | 水 Suj (Shuǐ) | 山 San (Shān) | 地 Ti (Dì) |