Balaton
Közép-Európa legnagyobb tava / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”,[5][6] becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.[7]
Ez a szócikk a tóról szól. Hasonló címmel lásd még: Balaton (egyértelműsítő lap). |
Balaton | |
A Balaton 1989. március 17. óta a rámszari egyezmény hatálya alá tartozik, mint annak egyetlen magyarországi időszakosan védett területe[2] | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Dunántúl |
Vízgyűjtő terület | 5181 km2 |
Elsődleges források | Zala |
Elsődleges lefolyások | Sió csatorna |
Hosszúság | 77[3] km |
Szélesség | 1,3-14 km |
Felszíni terület | 600[3] km2 |
Átlagos mélység | 3,0–3,6 m |
Legnagyobb mélység | 11[4] m |
Víztérfogat | 1,9 km3 |
Part hossza | 235[3] km |
Tszf. magasság | 104 m |
Szigetek | 0 |
Települések | Lásd a szócikkben! |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′, k. h. 17° 34′46.783333333333, 17.566666666667 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között,[8] átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km².[3] Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van.[4][9][10] Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat[11] útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van.[12]
Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.
A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is.[13][14] Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára.[15] A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.
Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt,[16][17] legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést.[18][19]