Ballagi Mór
(1815–1891) magyar teológus, nyelvész, királyi tanácsos / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ballagi Mór, született Bloch Móric néven (Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a Pesti Református Teológiai Akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó tagja.[1]
Gyors adatok
Ballagi Mór | |
Ballagi Mór portréja. Pollák Zsigmond metszete Klösz György fényképfelvétele alapján (1875) | |
Élete | |
Születési név | Bloch Móric |
Született | 1815. március 18. Inóc |
Elhunyt | 1891. szeptember 1. (76 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Lehoczky Ida |
Gyermekei | |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | szótár, nyelvészeti szakirodalom |
Fontosabb művei | Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye Bibliai Tanulmányok Magyar–német és német–magyar kéziszótár (Budapest, 1893–94) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ballagi Mór témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Ballagi Aladár és Ballagi Géza apja, Illyés Géza urológus nagyapja, akik szintén a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak. Egy másik fia Ballagi László fiatalon elhunyt író volt.