Barna erdőtalaj
talajtípus / From Wikipedia, the free encyclopedia
A barna erdőtalaj a valódi mérsékelt övezet lombhullató erdejeinek jellegzetes zonális talajtípusa. Magyarország területének 34,6%-át borítja, elsősorban az Északi és a Dunántúli-középhegységben, valamint a környező dombvidékeken fordul elő. A talajtípus anyagát elsősorban a fák gombák és más mikrobák által lebontott anyaga és az alapkőzet málladékának és törmelékének keveréke alkotja. A különböző biológiai, kémiai és fizikai behatások miatt a barna erdőtalaj szintekre tagolódik, legjellemzőbb folyamatai pedig a kilúgozódás, az elsavanyodás és az agyagosodás. A talajtípus által borított területeket gyakran hasznosítják szántóföldként. A barna erdőtalaj típusok közös jellemzője a humuszban gazdag feltalaj és a savanyú (savas) kémhatás.[1][2]