Belgium történelme
From Wikipedia, the free encyclopedia
Belgium történelme az őskortól egészen napjainkig szorosan összekapcsolódik a németalföldi régió, illetve szomszédai, Hollandia és Luxemburg történelmével. Egészen a 19. századig Belgium területén kisebb-nagyobb grófságok-hercegségek léteztek, amelyek a szomszédos nagyhatalmak, Franciaország és a Német-római Birodalom befolyási övezetébe tartoztak. A francia forradalmi hadsereg csapatai 1794-ben elfoglalták ezen államokat és teljesen beolvasztották Franciaországba. Napóleon császár vereségét követően a mai Belgium az Egyesült Holland Királyság része lett, és csak 1830-ban, a belga szabadságharc győzelmét követően önállósodott az ország.
Németalföld történelme | ||||
---|---|---|---|---|
Belgium | Hollandia | Luxembourg | ||
A Karoling-dinasztia birodalma 800–843 között | ||||
Lotaringia 843–977 között | ||||
A feudális kor 10–14. század. Lásd még: | ||||
Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között | ||||
Burgundi Hercegség |
Luxemburgi Hercegség 1441-től Burgundia része | |||
1384/1473–1482 | ||||
Tizenhét Tartomány 1482–1556 | ||||
Spanyol-Németalföld | Egyesült Holland Tartományok 1581–1795 |
1581–1713 | ||
Osztrák-Németalföld |
1713–1790 | |||
Belgiumi Egyesült Államok |
1790 | |||
Osztrák-Németalföld | 1790–1794 | |||
Francia forradalom – az első köztársaság |
Batáviai Köztársaság 1795–1806 |
1795–1804 | ||
Franciaország – az első császárság |
1804–1815 | |||
Hollandi Királyság 1806–1810 | ||||
Egyesült Holland Királyság 1815–1830 |
Luxemburgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal) | |||
Belga Királyság 1830-tól |
Holland királyság 1830-tól |
Az első világháború alatt részben, a második világháború alatt teljesen megszállták az országot a németek, a felszabadulás után Belgium egyik alapító tagja volt a NATO-nak, majd az európai közösségeknek, és Brüsszelben található mindkét nemzetközi szervezet központja is. Belgium területén keresztül húzódik a germán és az újlatin nyelveket beszélő népcsoportokat elválasztó képzeletbeli határvonal. Az országban ennek megfelelően két nagy nyelvi-kulturális közösség, a francia ajkú vallon és a holland nyelv dialektusának tekintett flamand él, illetve az ország keleti részén található egy jelentősebb német kisebbség.