francia természettudós, politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Lacépède”.
Bernard Germain de Lacépède | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1756. december 26. Agen |
Elhunyt | 1825. október 6. (68 évesen) Épinay-sur-Seine |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | francia |
Pályafutása | |
Szakterület | zoológia, ichthiológia |
Munkahelyek | |
Más munkahelyek | Természettudomány-történeti Múzeum, Párizs Jardin des Plantes (füvészkert), |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság | Francia Természettudományi Akadémia, Royal Society, Svéd Királyi Tudományos Akadémia |
Hatással voltak rá | Georges-Louis Leclerc de Buffon |
Hatással volt | André Marie Constant Duméril |
Bernard Germain de Lacépède aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard Germain de Lacépède témájú médiaállományokat. |
A francia természettudós az Aquitania régióban levő Agen városban született. Taníttatását szigorúan felügyelte az apja. A természettudomány iránti érdeklődését Georges-Louis Leclerc de Buffon Histoire naturelle, générale et particulière című műve keltette fel. Szabadidejében a zenével is foglalkozott; jó zongorista és orgonista lett. Két operadarabot is komponált, ezeket soha nem adták ki, azonban Christoph Willibald Gluck német zeneszerző megdicsérte e két zeneműért.
1781–1785 között két verseskötetet adott ki, Poétique de la musique címmel. Ugyanebben az időben két fő írása jelent meg: 1781-ben az Essai sur l'électricité és 1782–1784 között a Physique générale et particulaire. E két írás következtében Buffonnal jó barátságba került, aki 1785-ben kinevezte a királyi botanikuskert alkalmazottjának, és szerette volna, ha de Lacépède folytatja korábbi művét, a „Histoire naturelle”-t. Buffon művének a folytatása Histoire des quadrupèdes, ovipares et des serpents címmel jelent meg 1788 - 1789 között, két kötetben. 1789-ben egy harmadik rész is megjelent, a Histoire naturelle des reptiles.
A francia forradalom kitörése után Lacépède az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagja lett, de a rémuralom időszaka alatt elhagyta Párizst – mivel nem értett egyet a mészárlásokkal és ezért az élete is veszélybe került. Amikor a királyi fűvészkertet (Jardin du Roi) füvészkertté (Jardin des Plantes) szervezték át, Lacépède-et a halakkal és hüllőkkel foglalkozó részleg vezetőjévé nevezték ki. 1798-ban publikálta az Histoire naturelle des poissons (A halak természethistóriája) első kötetét, 1803-ban jelent meg az ötödik kötet, 1804-ben pedig az Histoire des cétacés (A cetfélék története).
A politikában vállalt szerepe miatt ezután kevés ideje jutott a természettudomány művelésére. 1799-ben képviselő lett, 1801-ben a felsőház elnöke (ezt a posztot 1807–08 és 1811–13 között is betöltötte), 1803-ban a Francia Becsületrend nagykancellárja, 1804-ben államminiszter, a Bourbon-restauráció alatt, 1819-ben főnemesi (peer) rangot kapott. 1812-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották. Tagja volt továbbá a brit Royal Societynek és természetesen a Francia Természettudományi Akadémiának (Institut de France) is. Élete utolsó szakaszában készült el nagy műve, az Histoire générale physique et civile de l'Europe (Európa természettörténete), mely csak halála után, 1826-ban jelent meg 18 kötetben. 1825. október 6-án Épinay-sur-Seine-ben érte utol a halál.
Az alábbi linkben megnézhető Bernard Germain de Lacépède taxonjainak egy része.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.