guatemalai politikus, diplomata, író From Wikipedia, the free encyclopedia
César Bernardo Arévalo de León (Montevideo, 1958. október 7. –) guatemalai diplomata, szociológus és politikus.
Bernardo Arévalo | |
Született | César Bernardo Arévalo de León 1958. október 7. (65 éves) Montevideo, Uruguay |
Állampolgársága | guatemelai |
Szülei | Juan José Arévalo (apa) |
Foglalkozása | szociológus diplomata |
Tisztsége | President of the Republic of Guatemala (2024. január 15. – ) |
Iskolái | Héber Egyetemen Utrechti Egyetem |
Kitüntetései | Azték Sas Mexikói Érdemrend (1995)[1] |
Guatemala madridi nagykövete | |
Hivatali idő 1995 – 1996 | |
Bernardo Arévalo aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernardo Arévalo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Édesapja, Juan José Arévalo – Guatemala első, demokratikusan megválasztott államfője[2] (1945-1951)[3] – 25 katonai puccskísérletet vészelt át, majd önkéntes száműzetésbe vonult,[4] így fia már az uruguayi Montevideóban született 1958-ban,[5] gyermekkorát a venezuelai Caracasban, majd Mexikóvárosban és Santiago de Chilében töltötte, és csak 15 évesen költözött Guatemalába.[4]
Miután apja Guatemala izraeli nagykövete lett, beiratkozott a jeruzsálemi Héber Egyetemre, ahol szociológiából diplomázott.[2] Később a külügyminisztériumban töltött be különböző posztokat,[4] a nyolcvanas évek végén az izraeli követségen volt első titkár és konzul (1984-1986), 1987 és 1988 között – ugyanitt – miniszteri tanácsos.[2] A Ramiro de León Carpio kormányzat alatt külügyminiszter-helyettes (1994-1995),[3][5] majd 1995-től egy éven át madridi nagykövet volt,[6] ezt követően különféle nemzetközi szervezeteknél dolgozott. Mindeközben filozófiából és szociális antropológiából doktorált az Utrechti Egyetemen, de több szakkönyvet is írt demokráciáról, békefolyamatról, biztonságról és a hadsereg szerepéről.[4]
2014-ben megalapította a Mag Mozgalmat, mely – a magát a balközéphez besoroló csoport – az Otto Pérez Molina tábornok-államfőt megbuktató, 2015-ös korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, és 2018-ban párttá alakult.[4] A 2023-as elnökválasztás első fordulójában (június 25.) a második helyen végzett a szociáldemokrata induló, Sandra Torres Casanova egykori first lady mögött,[7] a második fordulóban (augusztus 20.) végül megszerezte a voksok 59%-át, míg ellenfele mindössze 36%-ot kapott.[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.