itáliai hercegnő, lengyel királyné From Wikipedia, the free encyclopedia
Bona Sforza (magyarosan: Sforza Bona; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) a Sforza-hából való itáliai hercegnő, I. Zsigmond lengyel király hitveseként lengyel királyné 1518 és 1548 között, valamint saját jogán Bari és Rossano hercegnője 1524-től haláláig.
Bona Sforza | |
Uralkodóház | Sforza |
Született | 1494. február 2. Vigevano |
Elhunyt | 1557. november 19. (63 évesen) Bari |
Nyughelye | Szent Miklós-bazilika |
Édesapja | Gian Galeazzo Sforza |
Édesanyja | Aragóniai Izabella |
Házastársa | I. Zsigmond lengyel király |
Gyermekei | Izabella magyar királyné, II. Zsigmond Ágost lengyel király, Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné, Anna lengyel királynő, Katalin svéd királyné |
Tisztség | királyné, uralkodó hercegnő |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bona Sforza témájú médiaállományokat. |
Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (1470–1524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.
A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban olaszokkal – vette körül magát.[1] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.[2]
Az I. Zsigmond király élete vége felé megnövekedett az összeütközések száma Bona és fia, Zsigmond Ágost között, aki 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt, majd amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy királyné a köznemességgel együtt megpróbálta semmissé nyilváníttatni azt. Az ellenségeskedés miatt Bona átköltözött Mazóviába, és hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.[3] 1556-ban, nem látva semmi esélyt saját befolyása visszaszerzésére, hazatért Itáliába.
Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.[4]
Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanabban az évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.