Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
magyarországi vármegye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, ország negyedik legnépesebb városa Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj).
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye | |||
A Zempléni-hegység vonulatai | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegyeszékhely | Miskolc | ||
Járások száma | 16 | ||
Települések száma | 358 | ||
megyei jogú városok | 1 | ||
egyéb városok | 27 | ||
ISO 3166-2 | HU-BZ | ||
Főispán | dr. Alakszai Zoltán | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 623 024 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 97,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7247,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye témájú médiaállományokat. |
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos éves csapadék mennyiség viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. A volt szocialista rendszer idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. A szocialista rendszer bukásával az ipar válságba került, jelenleg ezért Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP is. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 945 m-es Felső-Borovnyák. A megye összterülete 7247,14 km2, Magyarország területének 7,79%-a.
Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint pedig itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. Tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király „a borok királya, a királyok bora” becenevén emlegetett.