Brankovics Irén albán fejedelemné - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Brankovics Irén albán fejedelemné.

Brankovics Irén albán fejedelemné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk az albán fejedelemnéről szól. Hasonló címmel lásd még: Brankovics Irén (egyértelműsítő lap).
Brankovics Irén
Szerbiai Irén
Rácországi Irén
Albánia fejedelemnéje
Jerina Branković
Uralkodási ideje
1468 1468
Elődje Arianiti Andronika
Utódja Adriana Acquaviva d’Aragona (címzetes)
San Pietro in Galatina hercegnéje
Irene Brankovich
Uralkodási ideje
1485 1514
Elődje nem volt
Utódja Adriana Acquaviva d’Aragona
Életrajzi adatok
Uralkodóház Brankovics-ház
Született 1450 körül
Elhunyt 1514 után (64 évesen)
Nápolyi Királyság
Édesapja II. (Brankovics) Lázár szerb despota (1421/6–1458)
Édesanyja Palaiologosz Ilona bizánci császári hercegnő (1431 körül–1473)
Házastársa Kasztrióta János albán fejedelem (?–1514)
Gyermekei 1. Konstantin (1477–1500)
2. Ferdinánd (?–1561)
3. Mária (?–1569)
4. György (?–1540)

Brankovics Irén (1450 körül – Nápolyi Királyság, 1514 után), olaszul: Irene Brankovich, Signora di Croia, Duchessa di San Pietro in Galatina, albánul Jerina Branković, Princesha e Shqipërisë, szerbül: Јерина/Ирина Бранковић, latinul: Irene Serbiae, szerb deszpina, albán fejedelemné, San Pietro in Galatina hercegnéje. II. Manuél bizánci császár dédunokája, Kasztrióta György albán fejedelem menye és II. (Brankovics) Lázár szerb despota lánya, I. Sarolta ciprusi királynő másodfokú unokatestvére, IV. Iván orosz cár nagynénje és V. István magyar király 7. (generációs) leszármazottja, valamint Wittelsbach Erzsébet magyar királyné 11. generációs felmenője. A Brankovics-ház tagja. Nővére, Brankovics Mária, Tomašević István bosnyák király feleségeként a független Bosznia utolsó királynéja volt.

Élete

Az unokája albán és olasz nyelvű emléktáblája Civita városában, az egykori Bisignanói Hercegségbwn, 2016-ban
Az unokája albán és olasz nyelvű emléktáblája Civita városában, az egykori Bisignanói Hercegségbwn, 2016-ban

II. Lázár szerb despotának és Palaiologosz Ilona bizánci császári hercegnőnek, az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin unokahúgának volt a lánya

Kasztrióta György albán fejedelem (Szkander bég) menye.

Szkander bég fia és utóda az Albán Fejedelemség élén, Kasztrióta János (?–1514) 1468-ban a családjával, a feleségével, Brankovics Irén szerb deszpinával, a gyerekeikkel és híveivel a Nápolyi Királyság területére, I. Ferdinánd nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának az udvarába menekült az oszmán-török megszállás miatt, és ott a San Pietro in Galatina hercegi címét nyerték el. Szkander bég dédunokája, Irén azonos keresztnevű unokája, Kasztrióta-Szkanderbég Irén mivel apjának egyetlen törvényes, házasságából született gyermeke volt,[1] San Pietro in Galatina hercegnője és az „albán királyi cím” örököse lett.

A dédunokája, Sanseverino Viktória révén Szkander bég utódai közül kerültek ki leányágon többek között Wittelsbach Erzsébet magyar királyné és a belga királyi ház ma élő tagjai is.

Gyermekei

Ősei

Jegyzetek

  1. Hét féltestvére volt apjának a házasságon kívüli kapcsolataiból.

Források

További információk

Előző
San Pietro in Galatina hercegnéje

1485 – 1514
Következő
Adriana Acquaviva d’Aragona
Előző
Arianiti Andronika
Albán fejedelemné

1468 – 1468
Következő
Adriana Acquaviva d’Aragona (címzetes)

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Brankovics Irén albán fejedelemné
Listen to this article