Brüsszel fővárosi régió
régió Belgiumban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Brüsszel fővárosi régió (franciául: Région de Bruxelles-Capitale, hollandul: Brussels Hoofdstedelijk Gewest, németül: Region Brüssel-Hauptstadt), vagy röviden Brüsszeli régió (Région Bruxelloise, Brussels Gewest, Brüsseler Region) egyike Belgium három alkotmányos régiójának. A másik két régiótól, Vallóniától és Flandriától eltérően a brüsszeli régióra egyaránt kiterjed a flamand és a vallón közösség hatásköre, elsősorban kulturális és oktatási kérdésekben.
Ez a szócikk Belgium egyik alkotmányos régiójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Brüsszel (egyértelműsítő lap). |
Brüsszel fővárosi régió (Région de Bruxelles-Capitale (francia) Brussels Hoofdstedelijk Gewest (holland)) | |||
| |||
Általános adatok | |||
Ország | Belgium | ||
Székhelye | Brüsszel | ||
Alapítás éve | 1970 | ||
Hivatalos nyelv | francia, holland | ||
Törvényhozó szerve | Brüsszeli Regionális Parlament | ||
Végrehajtó szerve | Brüsszeli Regionális Kormány | ||
Vezetője | Charles Picqué | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 218 255 fő (2020)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 161 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
A Brüsszel fővárosi régió térképe | |||
Hivatalos weboldala |
Brüsszel városa nem azonos a régióval, csupán egyike az azt alkotó 19 községnek (önkormányzatnak). Magának a városnak mintegy 140 ezer lakosa van, de a régió másik 18 községével együtt több mint egymillió lakosú városi övezetet alkot.[2][3]
A brüsszeli régió hivatalos nyelvei a francia és a holland, a fővárosban minden felirat és utcanévtábla kétnyelvű és a legtöbb hivatalos szervnél és közszolgáltatónál mindkét nyelv használható. Mivel az oktatás és a kultúra állami irányítása nem a régió, hanem a két nyelvi közösség hatásköre, ezért ezek az intézmények általában nem kétnyelvűek.
A második világháborút követő évtizedek népességmozgásainak eredményeként a régió lakossága túlnyomórészt – becslések szerint kb. 85-90% - francia anyanyelvű[4][5][6] és kb. 10-15% a hollandul beszélők aránya.[6]
A francia anyanyelvűeknek azonban csak egy része vallón identitású, jelentős részük külföldi, részben tengerentúli bevándorló, akik ma már valójában mindkét őslakos közösségnél nagyobb arányban lakják Brüsszel városát. Brüsszel nemzetközi szerepéből következik, hogy 2006. január 1-jei adatok szerint a régió lakosainak 73,1%-a belga állampolgár, 4,1% francia és 12,0% egyéb, EU-s tagország állampolgára. Jelentős a bevándorlók száma is, a lakosok 4,0%-a marokkói, 6,8%-a egyéb, nem EU-tagállamból származik.[7]