
Buda (történelmi település)
történelmi városrész a Duna jobb partján, Budapest egyik alapítója / From Wikipedia, the free encyclopedia
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven. A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. A városegyesítés előtti, utolsó budai polgármester Házmán Ferenc volt.
![]() | Ez a szócikk a történelmi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Buda (egyértelműsítő lap). |
Buda | |||
Budapest - nyugati része | |||
![]() | |||
Buda városa a középkorban | |||
| |||
Alapítás | 1243 | ||
Alapító | IV. Béla | ||
Megszűnés | 1873 | ||
Oka | Pest, Buda és Óbuda egyesülése | ||
Lakói | 50.100 fő (1850) | ||
Ország | ![]() | ||
Beszélt nyelvek | magyar, német | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 87,34 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″47.501744444444, 19.033336111111 | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Buda témájú médiaállományokat. |
A mai Budapest területéből az egyesítés előtt Budához tartozott az I. kerület, a II. kerület Pesthidegkút és Adyliget kivételével, a III. kerületből Újlak és Mátyáshegy, a XI. kerület Albertfalva és Kelenvölgy kivételével, valamint a XII. kerület Budakeszierdő kivételével, ahol a 21. század elején mintegy 300 ezer ember él.[1]
Nagy-Budapest létrejötte, vagyis 1950 óta a Buda elnevezést tágabb értelemben Budapest egész Duna-jobbparti részére (az I., II., III., XI., XII. és XXII. kerületekre) is használják.