Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
budapesti egyetem / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Ez a szócikk a Budapesti Műszaki Egyetemről szól. Hasonló címmel lásd még: műszaki egyetem. |
Gyors adatok
Bezárás
Gyors adatok
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | |
A központi „K” épület a Duna felől 2007-ben | |
Alapítva | 1782 |
Alapító | II. József magyar király |
Rövid név | BME |
Hely | Magyarország, Budapest |
Korábbi nevei | Institutum Geometricum József Ipartanoda Királyi József Műegyetem Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Egyetem |
Típus | állami egyetem |
Campus területe | 315 000 m² |
Oktatók száma | 1200 fő (2021) |
Tanulólétszám | 20 152 (2019) |
Hallgatói létszám | 21 836 fő (2021)[1] |
Rektor | Czigány Tibor (2021. július 1. – )[2] |
Tagság |
|
Elérhetőség | |
Cím | 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-9. |
Postacím | 1521 Budapest, Pf. 91. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 03′ 22″47.47985, 19.05608 | |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Az 1990-es években újabb tudományágak oktatása indult el a BME-n, melynek keretében 1998-ban megalakult a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar,[3] valamint a Természettudományi Kar.[4] Így ma már nyolc karával és több mint 24 000 hallgatójával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme.
A HVG 2022-es felsőoktatási rangsora szerint a BME a 3. legjobb egyetem Magyarországon.[5]