Candale-i Anna magyar királyné
(1484-1506) Candale (Kendal) grófnője, cseh és horvát királyné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna, franciául: Anne de Foix, okcitánul: Ana de Fois-Candale, baszkul: Ana Kandalakoa, angolul: Anne of Foix-Candale (Kendal), csehül: Anna z Foix a Candale, spanyolul: Ana de Foix-Candale, latinul: Anna de Candalle ex stirpe Regia Fuxiorum/Anna de Fuxio de Candalle, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné. II. Ulászló harmadik felesége, II. Lajos anyja. A Foix-Grailly-házi II. Gaston János, Candale (Kendal) grófja és Foix Katalin navarrai királyi hercegnő (infánsnő) lánya volt.
Ez a szócikk Foix Anna candale-i grófnőről, II. Ulászló magyar király 3. feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Anna magyar királyné (egyértelműsítő lap). |
Candale-i Anna | |
Candalei Anna Foix-Grailly Anna Foix Anna Foix-Candale-i Anna Kendali Anna | |
Pierre Choque a beszámolójában képeket is készített Candale-i Annáról, melyek közül egy miniatúra őt ábrázolja kíséretével útban Magyarország felé, így a kép hiteles és egykorú ábrázolásnak tekinthető a királynéról, hogy hogyan is nézhetett ki valójában. A királyné a kép középpontjában foglal helyet. | |
Ragadványneve | a Signoria leánya |
Magyar Királyság királynéja | |
Candale-i Anna | |
Uralkodási ideje | |
1502. szeptember 29. – 1506. július 26. | |
Koronázása | Székesfehérvár 1502. szeptember 29. |
Elődje | Brandenburgi Borbála és Aragóniai Beatrix |
Utódja | Habsburg Mária |
Cseh Királyság királynéja | |
Anna z Foix a Candale | |
Uralkodási ideje | |
1502. szeptember 29. – 1506. július 26. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Brandenburgi Borbála és Aragóniai Beatrix |
Utódja | Habsburg Mária |
Horvát Királyság királynéja | |
Ana od Foixa | |
Uralkodási ideje | |
1502. szeptember 29. – 1506. július 26. | |
Koronázása | nem volt külön koronázás |
Elődje | Brandenburgi Borbála és Aragóniai Beatrix |
Utódja | Habsburg Mária |
Szlavón Királyság királynéja | |
Ana od Foixa | |
Uralkodási ideje | |
1502. szeptember 29. – 1506. július 26. | |
Koronázása | nem volt külön koronázás |
Elődje | Brandenburgi Borbála és Aragóniai Beatrix |
Utódja | Habsburg Mária |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Foix-ház (Foix-Grailly-ház) |
Született | 1484 Foix |
Elhunyt | 1506. július 26. (22 évesen) Buda |
Nyughelye | 1. Szent Zsigmond prépostsági templom, Buda 1506. szeptember 4. 2. Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár 1516. március 19. (újratemetése férjével) 3. ?[1] |
Édesapja | II. Gaston János, Candale (Kendal) grófja (1448 körül–1500) |
Édesanyja | Foix Katalin navarrai királyi hercegnő (infánsnő) (1460 után–1494 előtt) |
Testvére(i) | |
Házastársa | II. (Jagelló) Ulászló magyar, cseh és horvát király (1456–1516) |
Gyermekei | 1. Anna (1503–1547) 2. Lajos (1506–1526) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Candale-i Anna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anna a Magyarország és Franciaország között kötött szövetség következtében lett Magyarország királynéja 1502-ben, amelynek előzménye 1457-ben történt, mikor Anna nagynénje (anyai nagybátyjának a felesége), Valois Magdolna francia királyi hercegnő V. László magyar király menyasszonyjelöltje volt, de V. Lászlónak a halálával (1457), aki pedig II. Ulászlónak volt a nagybátyja, a francia–magyar házasság nem valósult meg akkor, melyre végül 45 évvel később kerülhetett csak sor a korábbi jegyesek unokahúgának és unokaöccsének a házasságával. Anna királyné Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendett mind szépsége, mind pedig határozott fellépése következtében, amelynek révén egyszerre királya és királynéja lett az országnak, hiszen férjére, II. Ulászlóra erős befolyást gyakorolt, és a nagy korkülönbség ellenére is az Ulászlónál 28 évvel fiatalabb Anna volt a domináns személyiség a kapcsolatukban.
Anna azzal is nagy tekintélyt szerzett, hogy hosszú idő után, 1324, illetve 1326, azaz I. Károly (Róbert) fiainak születése óta a magyar történelemben a férjét még annak életében életképes és törvényes fiú örökössel, a leendő II. Lajossal ajándékozhatta meg, akit vitathatatlanul elfogadott az egész ország apja utódaként.[2] Ezt a sikert viszont már csak rövid ideig élvezhette, hiszen három héttel a fia születése után gyermekágyi lázban elhunyt, így nagy veszteség érte ezzel a királyt, a gyermekeit és az egész országot.