![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/MCO_covid19_Penang_Malaysia_%252849687038551%2529.jpg/640px-MCO_covid19_Penang_Malaysia_%252849687038551%2529.jpg&w=640&q=50)
Covid19-zárlat
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Covid19-világjárvány miatt a világ számos országában és területén számos nem gyógyszeres beavatkozást vezettek be, amelyeket a köznyelvben elzárásoknak neveznek (beleértve az otthonmaradási tilalmat, kijárási tilalmat, karantént, kordonokat és hasonló társadalmi korlátozásokat). Ezeket a korlátozásokat azzal a szándékkal hozták létre, hogy csökkentsék a SARS-CoV-2, a Covid19-et okozó vírus terjedését.[1] 2020 áprilisára a világ lakosságának mintegy fele valamilyen formában zárlat alatt állt, több mint 90 országban vagy területen több mint 3,9 milliárd embert kért vagy rendelt el a kormánya, hogy maradjon otthon.[2] Bár hasonló járványvédelmi intézkedéseket már több száz éve alkalmaznak, a 2020-as években végrehajtott intézkedések mértéke példa nélkülinek számít.[3]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/MCO_covid19_Penang_Malaysia_%2849687038551%29.jpg/640px-MCO_covid19_Penang_Malaysia_%2849687038551%29.jpg)
Kutatások és esettanulmányok kimutatták, hogy a kijárási tilalmak általában hatékonyan csökkentették a Covid19 terjedését, tehát ellaposították a görbét.[4][5][6] Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a kijárási tilalmakra és a bezárásokra vonatkozóan az, hogy ezek nagyon rövid, rövid távú intézkedések legyenek az átszervezés, átcsoportosítás, az erőforrások újbóli kiegyensúlyozása és a kimerült egészségügyi dolgozók védelme érdekében. A korlátozások és a normális élet közötti egyensúly megteremtése érdekében a WHO a világjárványra adott válaszlépéseket ajánlja, amelyek a szigorú személyi higiéniából, a hatékony kapcsolatfelvételből és a betegség esetén történő elkülönítésből állnak.[7]
Sok közegészségügyi szakértő és közgazdász támogatta a korlátozásokat,[8] arra hivatkozva, hogy nagyobb hosszú távú költségekkel jár, ha hagyják, hogy a betegség ellenőrizetlenül terjedjen.[9] A pandémiás korlátozásoknak egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai voltak, és egyes területeken tiltakozásba ütköztek.