Császári és Királyi Haditengerészet
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Császári és Királyi Haditengerészet[2] (németül kaiserliche und königliche Kriegsmarine vagy k. u. k. Kriegsmarine, esetleg Österreichische Marine) az Osztrák–Magyar Monarchia Fegyveres Erőinek része volt a hadsereggel és a légierővel együtt. A hadiflotta a Monarchiával egy időben, 1867-ben jött létre. Ekkor nevezték át a Császári Haditengerészetet Császári és Királyira, ami azt jelentette, hogy a Magyar Királyság is jelentős szerepet vállalt a további fejlesztésekben. A 20. század elejéig jelentős erőt ugyanis nem képviselt, de onnantól a Monarchia erőteljesen fejleszteni kezdte. Tetőpontját az első világháborúra érte el, mikor is a világ hatodik legnagyobb flottájává vált. A háború végéig jelentős erőt képviselt, de 1918-ban megszűnt. Utolsó parancsnoka a horvát származású Maximilian Njegovan tengernagy volt.
Császári és Királyi Haditengerészet kaiserliche und königliche Kriegsmarine | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeti lobogója | |
Dátum | 1867 – 1918 |
Ország | Osztrák–Magyar Monarchia |
Típus | haditengerészet |
Feladat | Az Adriai-tenger védelme |
Méret | 1914: 20 000 fő
9 Pre-dreadnought csatahajó 3 nehézcirkáló 5 védett cirkáló 5 gyorscirkáló 18 romboló
29 parti torpedóhajó 1915: |
Parancsnokok | |
Híres parancsnokok | Ferenc József IV. Károly Habsburg Rudolf főherceg Habsburg Miksa főhercegWilhelm von Tegetthoff Anton Haus Horthy Miklós Maximilian Njegovan[1] |
Jelvények | |
Kultúra és történelem | |
Mottó | Höher als Leben steht die Pflicht A kötelesség előbbre való, mint az élet |
Háborús részvétel | Bokszerlázadás Első világháború |
Évfordulók | Július 20. (a lissai csata napja) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Császári és Királyi Haditengerészet kaiserliche und königliche Kriegsmarine témájú médiaállományokat. |
Az 1867-es kiegyezéskor a Császári-Királyi hajóhad a következő hadihajókból állt : 1 csavargőzös sorhajó, 7 csavaros páncélos fregatt, 8 kisebb csavaros fregatt és korvett, 13 csavaros ágyúnaszád, 16 kerekes ágyúnaszád, valamint 14 különböző rendeltetésű tengeri kerekes gőzös, vagyis összesen 59 gépi meghajtású hajó. Ezenkívül volt még 34 említésre méltó vitorlás vagy evezős hadihajója, közöttük 2 fregatt, 2 korvett, 7 brigg és 4 goelett. 1914-ben a császári és királyi hajóhadba 16 csatahajó, 9 cirkáló, 26 romboló, 77 torpedónaszád, 6 tengeralattjáró, 8 monitor és 6 őrjárónaszád tartozott.
Fiuméban működött a Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémia és a költségek tekintetében 1918-ra 36 százalék fölé emelkedett a királyságra eső költségviselés terhe. 2016-ban a haditengerészet kötelékében szolgáló magyarok tiszteletére és a hősi halált halt magyar haditengerészek emlékére június 10-ét az Országgyűlés emléknappá nyilvánította.[3]