Csók István (festő) - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Csók István (festő).

Csók István (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csók István
Csók István 1936 nyarán

Született1865. február 13.
Sáregres
Meghalt1961. február 1. (95 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Alkotott18821961
Nemzetisége
magyar
Stílusa impresszionizmus
Iskolái Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1885)
Julian Akadémia (1889)
Mestere(i) Székely Bertalan
Lotz Károly
Aki hatott rá Jules Bastien-Lepage
A Wikimédia Commons tartalmaz Csók István témájú médiaállományokat.

Csók István (Sáregres, 1865. február 13.Budapest, 1961. február 1.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész.

Élete

Csók István sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-74. Szentgyörgyi István alkotása
Csók István sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-74. Szentgyörgyi István alkotása

1865. február 13-án született a dunántúli Sáregresen. Apja népi származású, tősgyökeres iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei mind a polgárosztályhoz tartoztak. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. A francia főváros tárháza volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni, ezért nem választotta az állami főiskolát, az Académie des Beaux-Arts-ot. Bastien-Lepage művei hatottak rá.

Korai képe, az Úrvacsora, Párizsban aranyérmet, Bécsben állami nagy aranyérmet nyert, 1894-ben. A Szénagyűjtők a plein air tolmácsolója. A millenniumra a Báthory Erzsébet (1895) képpel készült. A csejtei várúrnő (abban a korban feltételezett) szadizmusának ábrázolása sok kritikát és müncheni aranyérmet hozott. Nagybányára ment, de a táj nem kötötte le. 1903-tól Párizsban hét eredményes esztendőt töltött el. Belekezdett a Műteremsarok (Ateliersarok) című képébe, melyet csak 1905-ben küldött be a párizsi Szalonba, ahol nem részesült díjazásban, pedig nagyon számított rá. E festményében jutott első alkalommal kifejezésre teljes egészében aktfestésének varázsa.

1914-ben nagy sikerű kiállítása volt a Műcsarnokban. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, köztük a Thámárt (1905). Csók párizsi éveire esnek azok a Magyarországon fogant festményei is, amelyeken a Dunántúl népének színességét ünnepelte. Álláspontja gyönyörködés volt a népélet, népviselet színességében, a fiatalság életerejében, szépségében, egészségében. Csók István a századelő koloritgazdag, ösztönös érzékkel impresszionista, elismert festője. A benyomás eleven rögzítése, tájat, tárgyakat egybefoglaló látása egyéni módon és magas színvonalon jelenik meg.

Közismertek Züzü lányáról és a Balatonról festett képei. Az 1910-es évek végén ismerkedett meg a magyar tengerrel, Ebből megtermékenyítő szerelem lett, amelyből évtizedekig ihletet merített.

Különös derű jelenik meg a Keresztapa reggelije c. képén. Ez az alkotása és a Tél a tavaszban című áll legközelebb a nagybányai stílushoz, a természet és az emberi érzelmek találkozási pontjához. Az Ernst Múzeumban, 1935-ben kiállításon mutatta be félévszázados munkásságának legjavát. Évről évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott utolsó jelentős alkotásával, a Háború és Béke című, hármas tagozatú festményével.

Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be. Maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként (1897–1901 között). Tanítványai nem felejtik meleg emberségét és segítőkészségét. 1932-ben Vaszary Jánossal együtt kényszer-nyugdíjazták baloldali tanítványainak támogatása miatt.

Híres képeiből

  • „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora) (1890) olaj, vászon, 136,5 x 111 cm (MNG)
  • Szénagyűjtők (1890) olaj, vászon, 116 x 136 cm (MNG)
  • Árvák (1891) olaj, vászon, 120 x 135 cm (MNG)
  • Báthory Erzsébet (1895 körül) olaj, vászon, 400 x 605 cm (MNG)
  • Cserényben (1900) (népi életkép) (Szépművészeti Múzeum)
  • Tulipános láda (1910) olaj, vászon, 120 x 94 cm (MNG)
  • Tél a tavaszban (1913) olaj, fa, 64 x 80 cm (MNG)
  • Virágcsendélet (Reggeliző-asztal) ( 1913) olaj, vászon, 84 x 73,2 cm (MNG)
  • „Honni soit qui mal y pense…" (aktfestmény) 1925 olaj, vászon, 124 x 163 cm (MNG)
  • Sokác temető (1929) olaj, vászon, 66,5 x 86 cm (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
  • Szivárvány a Balaton felett 1930 olaj, fa, 112,5 x 100,5 cm (MNG)
  • Keresztapa reggelije (1932) olaj, vászon, 90 x 81 cm (MNG)
  • Borospince (1944) olaj, vászon, 60 x 74 cm (magántulajdonban)

Kötetei

  • Emlékezéseim; Officina, Bp., 1945 (Officina képeskönyvek)
  • Emlékezéseim; bev. Németh Lajos; Akadémiai, Bp., 1990 (Egyéniség és alkotás)
  • Emlékezéseim; szerk. Révész Emese; Magyar Képzőművészeti Egyetem, Bp., 2015

Társasági tagság

Emlékezete

  • A Székesfehérvár legnagyobb festménygyűjteményének helyet adó múzeumot, a Csók István Képtárat róla nevezték el.
  • Dunaharasztiban utca viseli nevét.
  • 1990 előtt egy belvárosi utca is viselte a nevét Székesfehérvárott (ma Megyeház utca) Martfűn.
  • Szülei cecei egykori házában ma a Csók István Emlékmúzeum működik

Jegyzetek

Források

További információk

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Csók István (festő)
Listen to this article