Cserkeszek
From Wikipedia, the free encyclopedia
A cserkeszek, más néven középső cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy шэрджэс / serdzsesz) Oroszország déli részén, a Karacsáj- és Cserkeszföld északnyugati részén, a Kaukázus északnyugati oldalán, a Kubán felső folyása mentén élő népcsoport. Számuk Cserkeszföldön mintegy 76 ezerre tehető (2000), további 2 ezer él Adigeföld négy településén.
Ez a szócikk a kaukázusi népről szól. Hasonló címmel lásd még: cserkesz népek. |
cserkeszek | |||||
Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
Nyelvek | |||||
cserkesz | |||||
Vallások | |||||
muzulmán | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz cserkeszek témájú médiaállományokat. |
A cserkeszeket gyakran tévesen azonosítják az Északnyugat-Kaukázusban élő, abház-adige nyelveket beszélő, mintegy 600 ezer főnyi cserkesz népekkel. Noha önelnevezésük megegyezik az adigékével, ez csupán közeli rokonságukat jelzi, ugyanakkor a cserkeszek világosan megkülönböztetik magukat az Adigeföldön élő rokonaiktól. Néprajzi szempontból a szunnita muszlim cserkeszeknek négy nagyobb csoportjuk ismert: jererukoj, kemgoj, hak, nadhokaudzs. Hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak, s a Kubán által termékennyé tett cserkesz szállásterület mindig vonzó célpontja volt az orosz és ukrán telepeseknek. A 20. században a cserkeszek által lakott terület erőteljes iparosításon ment keresztül. Nemzetségi alapon szerveződő társadalmukban a legutolsó időkig ismert volt a rabszolgaság, illetve a nők rendkívül alárendelt helyzete. A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság északi részén 1992-ben kikiáltották a Cserkesz Köztársaságot (Черкесия, Cserkeszföld) Cserkesszk fővárossal, 315 ezer lakossal, ám az államalakulatot az orosz kormányzat nem ismerte el. Cserkeszföld lakosságának mindössze 24%-a cserkesz nemzetiségű.