Csongrád-Csanád vármegye
magyarországi vármegye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres Szeged, Magyarország harmadik legnépesebb városa. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.
Csongrád-Csanád vármegye | |||
A Tápai-rét | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegyeszékhely | Szeged | ||
Járások száma | 7 | ||
Települések száma | 60 | ||
megyei jogú városok | 2 | ||
egyéb városok | 8 | ||
ISO 3166-2 | HU-CS | ||
Főispán | Kakas Béla | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 391 184 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 91,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4261,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Csongrád-Csanád vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Csongrád-Csanád vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád-Csanád vármegye témájú médiaállományokat. |
A vármegye összterülete 4263 km2, mely Magyarország 4,58%-át teszi ki, területe teljesen sík. Magas a napsütéses órák száma és kiváló talaja miatt Magyarország legjelentősebb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős terménye a gabona, a zöldség és a gyümölcs is. Kiemelendő, hogy a Magyarországon megtermelt hagyma, paprika, zöldségfélék fele innen érkezik, sőt olajban és földgázban is gazdag a terület. Legmagasabb pontja Ásotthalom területén (125 m), legalacsonyabb pontja (mely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben) pedig Gyálarét területén (78 m) található.
Az oszmán hódoltság 1715-ös megszűnése után a megye szinte lakatlanná vált, népsűrűsége nagyjából 5/km2 alatt lehetett. A 18. és 19. században a vármegyét a Magyar Királyság viszonylag túlnépesedett északi és nyugati megyéiből származó magyar nemzetiségűekkel népesítették be. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 főnek adott otthont, népsűrűsége 100/km2.