Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)
USA politikai párt / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Demokrata Párt napjaink két legjelentősebb amerikai politikai pártjának egyike, a Republikánus Párt mellett. A Demokrata Párt a leghosszabb ideig folyamatosan működő párt az Egyesült Államokban és világviszonylatban a legrégebben alapított politikai csoportosulás.[1]
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Demokrata (egyértelműsítő lap) |
Demokrata Párt Democratic Party | |
Mottó: Build Back Better | |
Adatok | |
Elnök | Jaime Harrison |
Frakcióvezető | Chuck Schumer (Szenátus) Hakeem Jeffries (Képviselőház) |
Alapítva | 1828. január 8. (196 éve) |
Elődpárt | Demokrata-Republikánus Párt |
Székház | 430 South Capitol St. SE, Washington, D.C., 20003 |
Ifjúsági tagozat | Amerika Ifjú Demokratái |
Tagok száma | 47 130 651 (2022) |
Ideológia | Többség: modern liberalizmus Párton belüli frakciók: centrizmus progresszivizmus szociáldemokrácia |
Politikai elhelyezkedés | közép / balközép |
Parlamenti jelenlét | Szenátus: 51 / 100 212 / 435 |
Nemzetközi szövetségek | Progresszív Szövetség |
Hivatalos színei | kék |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Demokrata Párt Democratic Party témájú médiaállományokat. |
Egykor a klasszikus liberalizmus, valamint bizonyos mértékig a libertarianizmus amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve egy balközép, szociálliberális platformra helyezkedett,[2] támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot.[3] A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellett[4] kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni.[5] Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése felé, a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.[6]
A 20. század első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, Southern Democrats), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig a 60-as–90-es évek között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmány főképp progresszívekből és centristákból áll,[7] egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.
Napjainkban a párt támogatja a kampánytámogatási reformokat,[8] LMBT-jogokat,[9] bűnügyi igazságszolgáltatást,[10] bevándorlási reformokat,[11] a fegyvertartás korlátozását,[12] abortuszjogokat[13] és a marihuána legalizálását.[14] A párt gazdasági politikája főleg az esélyegyenlőségre, egészségügyi támogatásokra és fogyasztóvédelemre koncentrál.[15][16] A 2010-es évek óta a párt társadalmi, kulturális és vallási politikája balra tolódott.[17]
A párt támogatottságának nagy százalékát az egyetemi végzettséggel rendelkezők, nők, fiatalok, nagyvárosban élő amerikaiak, gazdag fehér emberek, illetve a legtöbb etnikai, vallási és szexuális kisebbségek teszik ki.[18][19][20][21][22][23][24] Az 1980-as évek óta a párt támogatottsága növekedett a tehetős, illetve művelt amerikaiak között, de vesztettek népszerűségükből a fehér munkásosztály tagjai között.[18][19][21][25] A legnagyobb támogatottságú párt az Egyesült Államokban és a harmadik legnagyobb a világon, az ország népességének több, mint 15%-a regisztrált demokrata.[26]
A 2022-es kongresszusi választások után a párt kisebbségben van a Képviselőházban, de többségben a Szenátusban, az 50 államból pedig 24 élén áll demokrata kormányzó. Tizenkilenc államban irányítják a demokraták a teljes törvényhozást, míg 17-ben ezek közül a kormányzó is demokrata. A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírájából hármat jelölt ki demokrata elnök. A demokraták ezidáig 16 elnököt adtak: az első Andrew Jackson volt 1829 és 1837 között, a legutóbbi pedig Joe Biden, az eddigi legidősebb elnök (2021–).