Dendermonde - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Dendermonde.

Dendermonde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem tévesztendő össze a következővel: Dendermonde (járás).
 A településen világörökségi helyszín található 
Dendermonde
A dendermondei városháza épülete

Dendermonde címere

Dendermonde zászlaja

Dendermonde helyzete Kelet-Flandria tartományban
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió
Flandria
Közösség
Flamand Közösség
Tartomány
Kelet-Flandria
Járás Dendermonde
Polgármester Piet Buyse (CD&V/N-VA)
Irányítószám 9200:
Dendermonde
Appels
Baasrode
Grembergen
Mespelare
Oudegem
Schoonaarde
Sint-Gillis-bij-Dendermonde
Körzethívószám 052
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség45 673 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Férfi 48,85%
Nők 51,15%
Népsűrűség782 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 21,07%
20–64 60,77%
65 felett 18,16%
Más nemzetiségűek 1,92% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta8,24 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 13 324 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület55,67 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dendermonde
Dendermonde
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 02′, k. h. 4° 06′Koordináták: é. sz. 51° 02′, k. h. 4° 06′
Dendermonde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dendermonde témájú médiaállományokat.

Dendermonde (holland, francia: Termonde, németül: Dendermünde) belga város, amely Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. A városhoz tartozik még hét környező résztelepülés: Appels, Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem, Schoonaarde és Sint-Gillis-bij-Dendermonde. Mint azt neve is mutatja, a város ott fekszik, ahol a Dender-folyó a Scheldébe torkollik.

Dendermonde lakossága 43 000 fő, a város teljes területe 55,67 km².

Története

Az őskortól a 15. századig

Appel településen egyedülálló maradványokat tártak fel a La-Tène -kultúra idejéből, ami arról tanúskodik, hogy a Schelde-folyó környéke már a vaskorban lakott volt. Az i. sz. 2. és 6. századból feltárt temetkezési helyek is jelzik, hogy a környék sűrűn lakott volt a római hódítás és a Meroving-dinasztia alatt is. A 843-ban aláírt verduni szerződés, amely három részre osztotta Nagy Károly birodalmát, Dendermondét I. Lothárnak, I. (Jámbor) Lajos frank császár legidősebb fiának juttatta, és a Lotaringiai Királyság része lett. A 883-as viking invázió után, miután a támadókat sikerült visszaszorítani, II. Balduin flamand gróf foglalta el a környéket és Dendermondét is a Flandriai Grófság részévé tette.

A brüsszeli kapu (Brusselsepoort)
A brüsszeli kapu (Brusselsepoort)

A 10. században II. Ottó német-római császár épített erődöt a városban, hogy elősegítse a környék betelepülését és biztosítsa a hajóforgalmat a Schelde-folyón. A város 1233-ban kapott szabad városi státusz és ezután jelentős fejlődésnek indult a textilipar fellendülésének köszönhetően. Ebben az időszakban számos jelentős középületet, zárdát, templomot, kápolnát építettek. A 14. században készült el a textilkereskedők csarnoka és a hozzá csatlakozó harangtorony, amely ma az UNESCO világörökség) része.[2] A város természetesen mindig is versengett a többi flamand várossal, mint például Gent és Brugge és nemegyszer esett áldozatul a szomszédok támadásának. 1384-ben a város és környéke a burgundi hercegek birtokába került. Az utolsó herceg, Merész Károly halála után annak leánya, Burgundi Mária hercegnő örökölte a hercegséget, amely V. Károly német-római császárral kötött házassága révén a Habsburg-család birtokává lett.

A 16. századtól napjainkig

V. Károly német-római császár uralkodását követően a németalföldi tartományok a spanyol királyok fennhatósága alá kerültek. A 16. században Dendermondétől elpártolt a szerencse, 1572-ben a várost elfoglalták és jórészt lerombolták Párma hercegének spanyol katonái, akik a függetlenségükért harcoló északi, protestáns tartományok ellen harcoltak. Egy évtized múltán a spanyolok felépítették saját erődjüket a Dender és Schelde folyók találkozásánál. 1667-ben a devolúciós háború idején XIV. Lajos francia király katonái vették be a várost, de a legtöbb pusztítást mégis a spanyol örökösödési háború során, 1706-ban a John Churchill parancsnokága alatt álló angol-holland haderő okozta a romlást.

A háború befejeztével az osztrák Habsburgok kapták meg a németalföldi tartományokat, és jelentősen megerősítették Dendermondét a további francia támadások elhárítása érdekében. 1717-ben a második határszerződés értelmében a várost félig elfoglalták a hollandok. Az osztrák örökösödési háború során, 1747-ben még egy további francia ostromot kellett a városnak kiállni, de pár évtizeddel később helyzete annyira biztonságos volt, hogy a várost védő falakat elbontották.

A háborúk ellenére a 18. század második fele jólétben telt a város lakói számára, akik jelentős hasznot húztak az ipari forradalom következtében megnövekvő ipari és kereskedelmi aktivitásból, elsősorban a helyi textilipar ismételt fellendülésétől. 1800 után Dendermonde felépítette modern kikötőjét és az 1840-es években vasútvonal kötötte össze a várost Belgium többi részével. Ennek köszönhetően újabb iparágak jelentek meg, mint az olajfinomítás, bőrfeldolgozás, cipőipar stb.

Az első világháború 1914-től jelentős törést jelentett a város életében, hiszen a város épületeinek több, mint fele és a város levéltára leégett. A második világháború után Dendermonde ismét fejlődésnek indult. 1971-ben egyesült a szomszédos Appels és Sint-Gillis-bij-Dendermonde, majd 1976-ban Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem és Schoonaarde településekkel. Ma Dendermonde Kelet-Flandria egyik jelentős adminisztratív, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi központja.

Turizmus

A beginázs épülete Dendermondéban
A beginázs épülete Dendermondéban
A Dender-folyó partja
A Dender-folyó partja

Látnivalók

  • A helyi beginázs, a Sint-Alexiusbegijnhof területén 61 17. századi lakóház található, amelyek 1998-tól szintén az UNESCO világörökség részei.[3]
  • A városháza és a hozzá csatlakozó harangtorony 1999-ben nyerte el az UNESCO világörökségi)[2] védelmét élvezi. A harangtoronyban, amely korábban a textilkereskedők csarnokának volt része, egyedülálló harangjáték található.
  • A város központjában található még egy 19. századi bencés rendi apátság, 1902-ben épült templomával.
  • A 13. századi gótikus stílusú Onze-Lieve-Vrouwekerk
  • A Dender-folyó partján áll az 1927-ben épült városi bíróság épülete
  • A Sint-Gillis-Binnenkerk a 18. században épült, de tornya a 15. századból származik
  • 1822-ben épült a Mecheleni és a Brüsszeli Kapu (Mechelse en Brusselse Poort)
  • A ciszteri Zwijveke apátság épülete a 18. században, a kolostor kerengője 1690-ben épült

Egyéb jelentős épületek:

  • Az Arzenál 1825-ből
  • A belga csendőrség kaszárnyája, és 22 lakóház, 1879-ből
  • A dendermondei börtön épülete 1863-ből (ld. lent)
  • A helyőrség kaszárnyája 1830-ban épült, és itt szolgált 1836-ig a híres flamand író, Hendrik Conscience.
  • A feketenővérek (Zwarte Zusters) kolostora 1923-ban épült.
  • A királyi akadémia (Koninklijke academie) és a kereskedelmi bank Art Deco stílusú épülete
  • A Kerkstraat és a Koningin Astridlaan-Statieplein háza neotradicionális stílusban épültek
  • A dendermondei vasútállomás épülete a modernista stílus képviselője

Érdekességek

  • 2006. augusztus 19-én 28 fogoly szökött meg a dendermondei börtönből. Közülük heten órákon belül elfogtak, többségük Belgiumban rejtőzött el, de néhányuknak sikerült Olaszországig és Oroszországig eljutni. A foglyok szökését az tette lehetővé, hogy zárkájuk ajtaján a zár öreg, rozsdás volt. A zár feltörése után összekötötték a lepedőket, leereszkedtek a börtön falán és egy telefonfülke tetején landoltak.
  • Max Dendermonde az írói álneve Henry Hazelhoff írónak.
  • A belga posta egy időben a dendermondei városháza képével díszített bélyegeket adott ki, 65 cent értékben. A bélyegek egy részén bizonyos részletek hiányoztak és a városháza képét megfordították - a sorozat a "fordított Dendermonde" (de omgekeerde Dendermonde) néven ismert, rendkívül ritka és ennek megfelelően értékes.

Résztelepülések

Appels

Dendermonde része 1971-től, lakossága 2900 fő.
Szent Apollónia egyik búcsújáró helye
Itt ömlik a Schelde-folyóba az Appels-Berlare, amely az egyik utolsó mellékfolyó, ami előtt eléri a tengert.

Sint-Gillis-bij-Dendermonde

Szintén 1971-ben csatolták Dendermonde-hoz. Lakossága 12.708 fő (2005), vagyis többen laknak itt, mint eredetileg Dendermonde városában. Legnagyobb nevezetessége az évente megrendezett virágkarnevál, amely során virággal díszített vonulnak fel a városban minden év szeptemberében

Baasrode

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 6342 fő.
A turizmus szempontjából jelentős a Vlassenbroek, a Schelde-folyón épült gát közelében lévő falu, valamint a késő gótikus St.-Gertrudiskerkje (Szt. Gertrúd-templom, 17. század) és a St.-Ursmaruskerk 1677-ben épült tornya, valamint a hajózási múzeum.

Grembergen

Dendermonde része 1977-től, amikor lakossága 6100 fő volt.
Nevezetessége a barokk stílusú St.-Margarethakerk (18. század) és a Groot Schoor természetvédelmi terület.

Mespelare

Szégyenfa Gaasbeek-ban
Szégyenfa Gaasbeek-ban
Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 540 fő.
A Dender-folyó mellett fekszik, nevezetessége a kora gótikus St.-Adegondiskerk (13. század), amelynek egyes részei megőrizték a római stílus elemeit. Itt áll a Spanyol Udvar (Spaans Hof) néven ismert palota (1643), illetve egy 17. századi szégyenfa.

Oudegem

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 3950 fő
A Dender és a Schelde folyók között fekszik, nevezetessége a Miasszonyunk-templom, melynek egy korai gótikus tornya és egy 13. századi kereszthajója van. Más látnivaló a 18. századi zárda.


Schoonaarde

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 2190 fő, a Schelde-folyó mentén fekszik.

Események

Dendermonde egyik büszkesége a kétévente megrendezett felvonulás a hősies hátas, Ros Beiaard emlékére. A legenda szerint a ló mentette meg lovasát és három testvérét, hogy Nagy Károly elfogja őket.

Indiaan, werelderfgoed uit Dendermonde naast het begijnhof en het belfort
Indiaan, werelderfgoed uit Dendermonde naast het begijnhof en het belfort

Dendermonde

  • Óriások felvonulása: Minden év augusztusa utolsó csütörtökén rendezik, a felvonulásban 1000 hatalmas figura vesz részt, amelyek a három utazó, Mars, Goliath és az Indiaan figuráját veszik körül.
  • Honky Tonk Jazzfesztivá
  • Begijnhoffeesten - a beginázs környékén rendezett zenei fesztivál
  • M'Eire Morough zenei fesztivál (minden évben július utolsó vasárnapján)
  • Parkhappening
  • Alternatív éjszaka - alternatív zenei fesztivál
  • Az iskolások éjszakája
  • City Sounds
  • De Vierzustersteden kerékpáros verseny

Sint-Gillis-bij-Dendermonde

  • Flandria nyílt rögbibajnoksága (nemzetközi csapatok részvételével)
  • Virágfesztivál

Baasrode

  • Scheldefeesten: Minden évben szeptember 3 hétvégéjén a Schelde-folyó mentén megtartott családos rendezvény.
  • Tuningday: korábban a Scheldefeesten része volt, de most már önálló zenei fesztivál.
  • Mosselrock: szerény, de hangulatos zenei fesztivál, szintén a Scheldefeesten keretén belül.
  • A vasút hétvégéje: kétnapos fesztivál, gőzmozdonyok részvételével, a Baasrode Noord állomáson.

Oudegem

  • Fiësta Aaghem

Híres lakosai

  • Rosiana Coleners, költő
  • Franz Courtens, festő
  • Pierre-Jean De Smet, észak-amerikai misszionárius
  • Joyce De Troch, Inge Moerenhouttal és Katia Alensszel együtt az Opium nevű lányzenekar tagja, az 1990-es években működtek
  • Eddy De Mey, a flamand VTM tévécsatorna időjósa
  • Vanessa Chinitor, az 1999-es Eurovíziós dalfesztiválban Belgiumot képviselte
  • Harold Van de Perre, művész
  • Kurt Rogiers, színész, jelenleg Grembergen lakosa

A város szülöttei

  • Guy Verhofstadt, Flamand politikus, a VLD tagja, kétszeres belga miniszterelnök
  • Norbert De Batselier, hosszú ideig a város polgármestere és a Flamand Parlament (Vlaams Parlement) elnöke
  • Louis De Lentdecker, (1924-1999), újságíró
  • Marc Verwilghen, VLD-politikus
  • Jan Lenssens, a CVP párt politikusa, a flamand regionális kormány tagja
  • Tanja Dexters, modell, énekes és médiaszemélyiség, 1998-ban Miss Belgium, a VT4 tévécsatorna Mediamadammen c. műsorának vezetője
  • Timothy Derijck, labdarúgó
  • Geert De Vlieger, labdarúgó
  • Tim de Meersman, labdarúgó
  • Jef Van Extergem, politikus, a Flamand Kommunista Párt alapítója (Vlaamse Kommunistische Partij)
  • Jan Verhas, (1834-1896), festő
  • Franz Verhas, (1827-1897), festő

Testvérvárosai

Kapcsolódó szócikkek

Dendermonde-i bölcsődei támadás

Jegyzetek

  1. Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. a b ID 943-015
  3. ID 855-003

További információk

Commons:Category:Dendermonde
A Wikimédia Commons tartalmaz Dendermonde témájú médiaállományokat.
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Dendermonde
Listen to this article