Dzsószer-piramis
ókori egyiptomi sír / From Wikipedia, the free encyclopedia
Dzsószer fáraó lépcsős piramisa a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, a világ legrégibb nagy méretű kőépülete. Az i. e. 27. században épült piramis eredetileg 62,5 méter magas volt, ezzel korának legmagasabb épülete. Építtetője a III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó, tervezője pedig a világ első ismert tudósa, a polihisztor Imhotep volt, akit zsenialitásáért később istenként tiszteltek Egyiptomban. A piramiskörzet, amit hatalmas, 8 méter magas fal vesz körül, számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére volt alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos. A körzet a memphiszi nekropolisz részeként 1979 óta az UNESCO világörökség része.
Dzsószer-piramis | |
Építtető: Dzsószer | |
Épült | i. e. 27. század |
Típusa | lépcsős piramis |
Magassága | eredeti: 62,5 méter jelenlegi: 61 méter |
Alap élhossza | 125×115 méter |
Oldalak dőlésszöge | nincsenek oldallapok |
Anyaga | helyben fejtett mészkő, turai mészkő burkolattal |
Szatelliták száma | 0 |
Hajógödrök száma | 0 |
Kamrák száma | sok, részben feltáratlan |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 52′ 17″, k. h. 31° 12′ 59″29.871388888889, 31.216388888889 |
Memphisz és a Halottak Városa | |
Világörökség | |
Dzsószer piramisa a szed-terület felől | |
Adatok | |
Ország | Egyiptom |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, VI |
Felvétel éve | 1979 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 52′ 17″, k. h. 31° 12′ 59″29.871266666667, 31.216394444444 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsószer-piramis témájú médiaállományokat. |
A Dzsószer-piramis úgynevezett lépcsős piramis, nem más, mint hat darab egymásra épített masztaba. Ez Imhotep ötlete volt, aki ezzel elindította az egyiptomi építészet hihetetlen ütemű fejlődését, és jól megfigyelhető módon kialakult a klasszikus piramisforma: több próbálkozás után (amik közül a legjelentősebb a mejdúmi piramis és a tört falú piramis) alig néhány évtized alatt tökéletesedett a gúla formájú síremlékek építése, melyek első sikerre vitt képviselője a vörös piramis, csúcspontja pedig a gízai nagy piramis, az ókori világ leghatalmasabb építménye.