A riboflavin (INN) (E101), vagy más néven B2-vitamin, egy könnyen felszívódó, vízben oldódó, az állatok egészségének fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. Csakúgy, mint a többi B-vitamin, a szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen, ugyanis fontos szerepet játszik a zsírok, szénhidrátok és a fehérjék lebontásában, valamint a vérképzésben, a légzés folyamatában, antitesttermelésben, növekedésben és a szaporodásban is nélkülözhetetlen. Mindezeken felül az egészséges bőrért, hajért, körmökért és a pajzsmirigy szabályozásában is elengedhetetlen. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Riboflavinum néven hivatalos.

További információk Kémiai azonosítók, Kémiai és fizikai tulajdonságok ...
Riboflavin
Riboflavinpor
Riboflavinpor
Riboflavinoldat
Riboflavinoldat
Kémiai azonosítók
CAS-szám83-88-5
PubChem1072
ChemSpider431981
MeSHRiboflavin
ATC kódA11HA04
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC17H20N4O6
Moláris tömeg376,364 g/mol
Olvadáspont290 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)65 mg/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozásnincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok(nincs)[1]
S mondatok(nincs)[1]
LD50> 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Bezárás

A riboflavin név a ribóz és a latin flavus = sárga szó összetételéből származik.[2]

Története

Az 1920-as években kiderült, hogy a rizshéjból nyert, a beri-beri kialakulását megakadályozó kivonat több komponensből áll. A hőérzékenyt B1-nek, a hőstabilt B2-nek nevezték el. Később megállapították, hogy az utóbbi is több vegyület keveréke.

A B2 vitamint tiszta formában Richard Kuhn, György Pál és Julius Wagner-Jauregg izolálta 1933-ban a heidelbergi egyetemen tojásfehérjéből. 1934-ben sikerült a szerkezetét is tisztázni.

Szintézisét Kuhn és Paul Karrer kutatócsoportja 1935-ben dolgozta ki egymástól függetlenül.

Előfordulása

Megtalálható a tejben, sajtokban, különféle leveles zöldségekben, májban, és az élesztőben. Közvetlen napfény hatására elbomlik. A felesleg a vizelettel kiürül a szervezetből, de mivel az emberi test nem képes raktározni a riboflavint, hiánya gyakran produkál tüneteket, mint például szembetegségek, néhány esetben szürkehályog, véreres, viszkető, égő szem, valamint fényérzékenység.

A riboflavin hiánya

Az ajánlott napi bevitel 1–1,5 mg.

Hiánya dermatitiszt, vakságot és idegrendszeri problémákat okozhat. Nélkülözhetetlen a növekedésben. Hiányában a nyelv és ajak duzzadása, súlyos béltünetek, fáradtság, a hemoglobinszint csökkenése is felléphet.

A hiánytünetek napi 10–20 mg riboflavinnal megszüntethetők.

Ipari felhasználása

Sárgás, narancssárga-sárga színe miatt gyakran színezőanyagként használják elsősorban bébiételek gabonapelyhek, szószok, sajtok, gyümölcsitalok készítésénél.

Nehéz oldékonysága miatt vitaminbevitelre inkább a riboflavin-5′-foszfátot (E101a) használják, bár ennek előállítása költségesebb.

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.