Egyesült Királyság
szigetállam Nyugat-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország,[12][13] mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,[14][15] ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Anglia és Nagy-Britannia. |
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága | |||
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (angolul) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Dieu et mon droit[1] God and my right (angol fordítás – nem hivatalos) Nemzeti himnusz: God Save the King[2] | |||
Fővárosa | London | ||
é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 07′51.5, -0.11666666666667 | |||
Legnagyobb város | London | ||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
király | III. Károly | ||
miniszterelnök | Rishi Sunak | ||
Törvényhozás | Az Egyesült Királyság parlamentje | ||
Hivatalos nyelv | de facto az angol[3] | ||
Beszélt nyelvek | angol, ír, ulsteri skót, skót gael, scots, walesi, korni[4] | ||
Elődállamok | Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága | ||
EU-csatlakozás | 1973. január 1. | ||
EU-kilépés | 2020. január 31. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 67 326 569 fő (2021)[5] | ||
Rangsorban | 22 | ||
Becsült | 68 800 000 [6] fő (2022) | ||
Rangsorban | 22 | ||
Népsűrűség | 282 fő/km²[7] | ||
GDP | 2008 (forrás: IMF) | ||
Összes | 2674 milliárd USD (6) PPP: 2,23 billió dollár[8] | ||
Egy főre jutó | 43 785 USD (14) | ||
HDI (2018) | 0,942 (14.) – | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 244 820 km² | ||
Rangsorban | 77 | ||
Víz | 1,3% | ||
Időzóna | 0 (UTC0) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Brit font sterling[9] (GBP ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | UK[10][11] | ||
Hívószám | 44 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .uk | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | bal oldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága témájú médiaállományokat. |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales.[16] Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[17] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van,[18] mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává[19] vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.[20] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.