Egyirányú kommunikáció
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az egyirányú kommunikációs rendszer esetén minden jel, jelzés, információ csak és kizárólag csak egy irányba áramlik. Két pont között szimplex kapcsolat van. Ilyen esetben a vevőnek (nyelő) nincs módja a folyamaton belül a feladó (adó, forrás) szerepét betölteni.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ilyen rendszerek gyakran használatosak a műsorszóró hálózatokban, ahol a jelvevők nem tudnak semmilyen jelzést vagy adatot visszaküldeni a műsorszórónak/adónak.
Ugyancsak egyirányú kommunikációs csatornát használnak a légi- és tengeri közlekedésben használt különféle irányadók, de ide sorolhatók a világítótornyok, a közlekedési jelzőtáblák is.
Fontos, hogy az egyirányú kommunikációs rendszert megkülönböztessük a félduplex kommunikációs csatornától, ahol ugyan egy időben egyirányú a kommunikáció, de annak iránya megfordul az adó és a vevő között (olyankor is szigorúan egyirányú). Az egyirányú kommunikációs rendszer esetén az adatáramlás iránya soha sem fordulhat meg, technikai okok miatt sem.
- Televíziós műsorszórás
- Kereskedelmi rádió műsorszórás (nem értve ide a CB rádiót, PMR rádiót stb.)
- Személyhívó rendszerek
- Teletext rendszerek
- Biztonsági (felügyeleti és/vagy riasztó) rendszerek
- Műholdas navigációs rendszerek
- Előadás (például költői felolvasás)
- Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |