Az első római–illír háború vagy első illíriai háború a Római Birodalom és az Illír Királyság közötti, i. e. 229-től i. e. 168-ig elhúzódó, és Illíria római fennhatóság alá kerülésével záruló háborúinak első összecsapása volt i. e. 229–228-ban. Az Agrón király és Teuta királyné irányítása alatt álló Illír Királyság i. e. 231-től aratott katonai győzelmei (Medion ostroma, illír–epiróta háború), valamint az illír flottának az itáliai kereskedőhajókat is veszélyeztető kalóztevékenysége egyre nagyobb fenyegetettséget jelentett Róma számára. Miután i. e. 229-ben az illírek a paxoszi tengeri csatában legyőzték akháj ellenfelüket, majd elfoglalták a stratégiailag fontos Kerküra szigetét, Róma hadat üzent az illíreknek. A történelem során a Hydruntumi-szorost háborús céllal első ízben átszelő római hadsereg hatalmas túlerejével szemben Teuta illírjei tehetetlenek voltak, i. e. 228 tavaszán megadták magukat, és békét kötöttek Rómával. Az egyezmény értelmében a hadisarcra kötelezett Illír Királyságot megfosztották hódításai egy részétől, de a legjelentősebb következménye az volt, hogy a Római Birodalom megvetette a lábát az Adriai-tenger keleti partvidékén. Protektorátusuk alá vonták az Epidamnosz és Apollónia közötti területet, amely az elkövetkező évtizedekben területszerző hadjárataik kiindulópontjául szolgált. Az Illír Királyságra egy évtizedes politikai és társadalmi válság köszöntött, amelyből Makedónia Róma-ellenes szövetségéhez csatlakozva kívánt kilábalni, de ezeknek a törekvéseinek az i. e. 219–218-as második római–illír háború vetett véget.
Gyors adatok
Első római–illír háború |
|
Konfliktus | illíriai háborúk |
Időpont | i. e. 229–228 |
Helyszín | Illíria, Kerküra |
Eredmény | római győzelem, az illíriai római protektorátus létrehozása |
Szemben álló felek |
|
Parancsnokok |
Gnaeus Fulvius Centumalus, Lucius Postumius Albinus | Teuta |
|
Szemben álló erők |
200 hajó, 20 000 gyalogos, 2000 lovas | 100+ hajó, 5000 gyalogos |
|
Veszteségek |
|
Bezárás