Európai árfolyam-mechanizmus
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az európai árfolyam-mechanizmus (angolul European Exchange Rate Mechanism, ERM) az Európai Közösség által 1979 márciusában az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyamingadozást és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani Európai Unió, EU) tagállamaiban.
Jelenlegi tagjai: Dánia, amely nem tervezi bevezetni a közös európai valutát, a dánok 2000-ben egy népszavazáson elvetették az euró bevezetését; valamint Bulgária.
Az euró bevezetésére végül 1999. január 1-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.
Magyarország nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről 2008 februárjában tért át a lebegő árfolyamrendszerre. A szomszédos EU-tagországok közül Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország már bevezette az eurót – Ausztria az eurózóna alapító tagállama, 1999 óta fizetőeszköze az euró. Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van.
Azonban az euró is veszített vonzerejéből: a 2012-es görög pénzügyi válság megmutatta, hogy nem feltétlenül jár több előnnyel az euróövezeti tagság, mint amennyi hátrányt okoz, ha egy ország lemond az önálló monetáris politikáról.