Evagriosz Pontikosz - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Evagriosz Pontikosz.

Evagriosz Pontikosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Evagriosz Pontikosz
Evagriosz (balra), Lépcsős Szent János és egy ismeretlen szent (17. századi ikon)
Élete
Született 345
Ibora, Bizánci Birodalom
Elhunyt 399 (53-54 évesen)
Egyiptom
Nemzetiség görög
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) szentencia
Fontosabb művei – A szerzetes
– A gondolatokról
– A nyolc gonosz szellemről
– Buzdítás egy szűzhöz

Evagriosz Pontikosz, magyarosan Pontoszi Evagriosz, olykor Euagriosz (ógörögül: Εὐάγριος ὁ Ποντικός, latinul: Evagrius Ponticus), (Ibira, 345Egyiptom, 399 januárja[1]) görög szerzetes, egyházi író.

Élete

A pontuszi Ibirában született, és egészen fiatalon csatlakozott Nagy Szent Vazul tanítványi köréhez. Nazianzi Szent Gergely szentelte diakónussá. Rövid ideig szónokként működött Konstantinápolyban, 381-ben pedig Jeruzsálemben tevékenykedett egy origenista csoport tagjaként. (A csoport feje idősebb Melánia volt.) 383-tól 2 évet Nitria, utána Kellia pusztaságában élt és alávetette magát az anachoréták, köztük Egyiptomi Szent Makariosz kemény vezetésének, és rendkívül szigorú vezeklést gyakorolt. Élete utolsó éveiben – origenista nézetei miatt – kegyetlen üldözést kellett elszenvednie. 399-ben hunyt el.[2]

Művei

Három könyvet alkotó szentenciái egyes megállapítások szerint eléggé homályosak. A tiszta szemlélődés állapotát magyarázva megjelennek nála a hellénista kultúra gondolatai is. A szenvedések leküzédésére ajánlott gyakorlatát mindig értékelte a monasztikus világ. Főképpen a szíriai-mezopotámiai-perzsa szerzetességre gyakorolt mély hatást. Maga Evagriosz tisztában volt olykor szélsőségesnek ható nézetei veszélyével, igyekezett ezért egészen alárendelni magát az evangéliumoknak és a szeretetnek.[2]

Nyugatra Cassianus Szent János közvetítette Evagriosz gondolatait. Evagriosz hatása kétségtelen Lépcsős Szent Jánosra, Hitvalló Szent Maximosza, és a hészükhazmus lelkiségi mozgalmára. Jóllehet, 553-ban hivatalosan elítélték Evagriosz tanait – a szemlélődésről, a Krisztussal való egyesülésről, a szenvedélyek megtisztításáról, Istennek a megtisztult értelem által történő megismeréséről írott szentenciái nyomot hagytak nemcsak a szír, örmény, grúz és arab lelkiségi irodalomban, hanem egész keleten, szinte a buddhizmus határáig.[2]

Művei magyarul

  • Evagriosz Pontikosz a gondolatokról; ford., tan. Baán Izsák; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél–Bp., 2006 (Lectio divina) ISBN 963 9683 54 X, 152 p.
  • Eulogioshoz; ford., bev., jegyz. Bara Péter; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél–Bp., 2012 (Lectio divina) ISBN 978-963-236-430-8, 82 p.
  • A szerzetes. A praktikosz. Száz fejezet a lelki életről; bev., jegyz. Gabriel Bunge, ford. Szabó Ferenc Miklós; Bencés, Pannonhalma, 2014 ISBN 978-963-314-048-2, 332 p.

Korabeli források

Alább korabeli források találhatók magyar fordításban Evagriosz Pontikosz életérőlː

Jegyzetek

  1. Nem sokkal vízkereszt után hunyt el. (Leloup, i. m., 91. o.)
  2. a b c Puskely, i. m., 269. o.

Források

Egyéb irodalom

  • Evagriosz Pontikosz – Praxis és gnózis mint az igazi filozófia elemei IN: Jean-Yves Leloup: Bevezetés az igazi filozófusokhoz – A görög atyák, avagy a nyugati gondolkodás elfelejtett tartománya (ford. Nagy Zsolt Péter), Kairosz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963 7510 65 6, 85–118. o.

Kapcsolódó szócikkek

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Evagriosz Pontikosz
Listen to this article