Fátimidák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát. A dinasztia hatalmának csúcsán Magreb, Egyiptom és a Levante különböző területeit uralta. Uralma 910. január 5-étől és 1171-ig állt fenn. A fátimida szót különböző nyelvekben a kalifátus alattvalóira is alkalmazzák.
Fátimidák | |||||
Fátimida Kalifátus 909 – 1171 | |||||
| |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa |
| ||||
Vallás | iszlám | ||||
Pénznem | dénár | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | kalifa | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fátimida Kalifátus témájú médiaállományokat. |
Az uralkodóház Ifríkijában, a mai Tunézia területén emelkedett fel, azonban miután 969-ben elfoglalták Egyiptomot, birodalmuk centrumterületévé a Nílus-menti országot tették és itt alapították meg új fővárosukat, Kairót. Egyiptom megszerzése után a birodalom gyorsan fejlődött: hatalma csúcsán a kor leggazdagabb államalakulatai közé tartozott és magába foglalta egész Észak-Afrikát, Szicíliát, Palesztinát, Szíriát, Afrika vörös-tengeri partvidékét, Jement és a mai Szaúd-Arábia Hidzsáz régióját. Az uralkodócsalád és az elit a síita iszlám iszmáilita ágát vallotta. Történelmét általános vallásbéke jellemzi annak ellenére, hogy szinte kizárólag szunnita muszlim többségű területeket uralt. Egyiptom szunnita és kopt keresztény lakossága a felé tanúsított tolerancia miatt gyorsan elfogadta a külföldről jött dinasztia hatalmát.
A dinasztia uralkodói a szunnita Abbászidák ellenében a kalifa és az imám címeket viselték és a síita dinasztiák közül egyedüliként képesek voltak megszerezni a vallási főhatalmat gyakorlatilag az egész iszlám felett. Egyes kalifák még ennél is tovább mentek és magukat egyenesen mahdinak, azaz megváltónak nevezték.