Főnév
élőlények, tárgyak, helyek, anyagok, elvont fogalmak megnevezésére használatos szófaj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
A flektáló nyelvekben és más típusú nyelvekben is, mint a magyar, a főnév ragozható.
Jellemző alaktani kategóriái nem azonosak minden nyelvben. Például az indo-európai nyelvekben ezek a nem, a szám és az eset, de a magyar nyelvben hiányzik közülük a nem.
A főnév bizonyos mondattani funkciókat tölthet be az egyszerű mondatban, mint például alany, névszói állítmány névszói része, tárgy, jelző, határozó stb.