Faktoring
From Wikipedia, the free encyclopedia
A faktoring (vagy faktorálás; angolul factoring) alatt követelések adásvételét értjük. A követelés származhat áruforgalomból, szolgáltatásból, bankhitelből stb. A hitelező a követelést eladja a faktorálónak, innentől kezdve elveszíti az adóssal szemben fennálló hitelezői jogait, amelyek a faktorálóra szállnak át (beleértve a jelzálogjogait is).
A faktoring a pénztőke áruforgalomba való bekapcsolásának egyik módja. Célja, hogy a szállító (eladó) hiteladásait finanszírozza, és ezáltal biztosítsa az egyenletes likviditását.
Két alaptípusa a lejárt követelések vásárlása illetve a még le nem járt követelések vásárlása.[1]