Fejedelem
From Wikipedia, the free encyclopedia
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van). Különleges helyzete volt a német választófejedelmeknek, mert csak ők választhatták meg a német-római császárokat. A magyar történelemben jelentősek voltak az erdélyi fejedelmek, de a fejedelmi címet viselte Thököly Imre (1682-85-ben Felső-Magyarország, 1690-ben Erdély fejedelme), valamint II. Rákóczi Ferenc (1704–11-ben Erdély, 1705-től a magyarországi szövetkezek rendek vezérlő fejedelme).
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Egyéb fejedelmi címek:
- Hagyományosabb értelemben törzsi, nemzetségi, vérségi közösség feje, Magyarországon Árpád és utódaik méltóságát jelölő elnevezés. Géza fejedelem államszervező tevékenysége István keresztény államépítésében teljesedett ki, amikor a magyar fejedelmi méltóságot a keresztény királyi hatalom váltotta fel
- Általánosabb értelemben előkelő, ország nagyja
- Főpap, egyházfejedelem, mint püspökök, érsekek és a pápa
- Andorra, uralkodója két társfejedelem: a trónt öröklés útján szerző monarcha és a mindenkori francia államfő
- Liechtenstein, örökletes fejedelemség
- Luxemburg, örökletes fejedelemség
- Monaco, örökletes fejedelemség