(1634–1682) evangélikus püspök, városbíró, költő From Wikipedia, the free encyclopedia
Szenci Fekete István (Szenc, 1634? – Kőszeg, 1692?) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1669-től 1681-ig, városbíró, költő.
Fekete István | |||||
A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke | |||||
Született | 1634 Szenc | ||||
Elhunyt | 1692 (57-58 évesen) Kőszeg | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Iskolái | Wittenbergi Egyetem (1658–1662, körülbelül) | ||||
Felekezet | evangélikus kereszténység | ||||
Püspökségi ideje 1669 – 1681 | |||||
1658. szeptember 18-ától a wittenbergi egyetem hallgatója volt. Innét hazájába visszatérve, 1662-től Kőszegen iskola-rektor volt, később ugyanott diakónus (második lelkész), majd 1669 tavaszán főlelkész és 1669. június 28-án a büki zsinaton a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspökének választották meg. A vallásüldözés előtt állhatatos híve volt egyházának; ezen hite miatt, midőn 1673-ban a pozsonyi törvényszék elé idéztetett, ott nem jelent meg, hanem ősszel inkább önkéntes száműzetésbe ment. Vándorlásában megfordult Dániában, Svéd- és Szászországban, végül Naumburgban, Türingiában telepedett le, ahol Móric herceg, az ottani püspökség adminisztrátora pártfogásába vette. 1674. április 29-én magisterré avatták Wittenbergben. 1679-ben visszatért hazájába és Ostffi Istvánnál Asszonyfalván húzta meg magát és az ifjúságot tanította, sőt egyházi szónoklatokat is tartott, amiért is az Ostffi-féle kastélyt katonák támadták meg; ekkor többen megölettek vagy elfogattak; Fekete futásban keresett menekvést, de őt is elfogták és Pozsonyba hurcolták, ahol végül sok zaklatást követően 1681. március 30-án katolikus hitre tért. Előbb Kőszegen tanácsos, majd bíró lett.
Latin körlevelét, melyet Kőszegen 1669. okt. irt, egy 1743. másolat után, mely a wittenbergi könyvtárban van meg. Klein (Nachrichten II. 154. l.) közli
Günther Dávid theologusnak az iglói ág. evang. főgymnasium könyvtárában levő emlékkönyvében van egy emlékverse, mely 1661. febr. 2. Wittenbergben kelt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.