Floroglucin
From Wikipedia, the free encyclopedia
A floroglucin egy szerves vegyület, háromértékű fenol. Benzolgyűrűt tartalmaz, ehhez 3 hidroxilcsoport kapcsolódik 1,3,5-helyzetben. Színtelen vagy halványsárga színű kristályos vegyület. Édes ízű. Vízben rosszul oldódik. Alkoholban és éterben az oldhatósága jobb. A vegyület vizes oldatából a két molekula kristályvizet tartalmazó dihidrátja kristályosítható ki. A dihidrát 100 °C-on elveszíti a kristályvizét.
Gyors adatok
Floroglucin | |
2 dimenziós szerkezet | 3 dimenziós szerkezet |
IUPAC-név | 1,3,5-Trihidroxibenzol |
Más nevek | sz-Trihidroxibenzol |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 108-73-6 |
PubChem | 359 |
ATC kód | A03AX12 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C6H6O3 |
Moláris tömeg | 126,11 g/mol |
Megjelenés | fehér vagy halványsárga színű, kristályos |
Olvadáspont | 215-218 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 10 g/l (20 °C)[1] |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Irritatív (Xi)[1] |
R mondatok | R36/37/38[1] |
S mondatok | S26, S37/39[1] |
LD50 | 4550 mg/kg (egér, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Rokon vegyületek | Pirogallol, Hidroxihidrokinon |
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
Bezárás
A floroglucin szó a görög phloiosz (φλοιός = kéreg) és glykosz (γλυκός = édes) összetételéből származik, először ui. a floridzin nevű növény gyökerének kérgéből nyert glikozidból vonták ki.[2]