A Gázai övezet (arab: قِطَاعُ غَزَّةَ Kiṭāʿ Ġazza) Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől egy kis szakaszon Egyiptommal határos, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. Ciszjordánia mellett Palesztina egyik területe. Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, így Budapestnél jóval kisebb területen él több mint kétmillió ember. Az övezet nem szuverén állam, hanem az ún. Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó terület. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.[2][3] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Nemzeti Hatóságot kiszorította a hatalomból, és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli és egyiptomi blokád alatt áll. Ugyanakkor a terület Izraeltől függ a vezetékes víz, az áram, a távközlés és egyéb közművek tekintetében is.[4][5]

Gyors adatok
Gázai övezet
Thumb
Gázai övezet zászlaja
Egyéb neveiقطاع غزة
Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza
רצועת עזה
Retzu'at 'Azza
Ország
KözpontGáza
Pénznemizraeli új sékel
(NIS) = 100 Agorot
Népesség
Népesség2 098 389 fő (2023)[1]
Népsűrűségkb. 6500 fő/km²
Nyelvarab
Földrajzi adatok
Terület365 km²
IdőzónaUTC +2 (NYISZ: UTC +3)
Térkép
Thumb
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat.
Bezárás

Története

A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.

Ókor

A terület már ősidők óta lakott,[6] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.

Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok telepedtek le itt. Nagyjából velük egy időben a zsidók is letelepedtek Palesztínában (→ izraelita honfoglalás). Innentől kezdve évszázadokon át harcban állt a két nép egymással a kánaáni régió feletti uralomért.[7]

A zsidók végül létrehoztak egy önálló királyságot az i. e. 11. században, de ennek hatásköre nem terjedt ki a már Filiszteának nevezett területre, hanem állandó háborúban állt vele.

Kr. e. 722-től az Asszír Birodalom bekebelezte a Zsidó Királyságot és Filiszteát egyaránt. Később az Újbabiloni Birodalom, a Perzsa Birodalom és a Makedón Királyság is meghódította a területet, míg Kr. e. 63-ban Pompeius idejétől a Római Birodalom kebelezte be. A rómaiak új nevet adtak a térségnek, és ekkortól kezdve Izrael és Gáza területe Palesztina néven szerepelt a térképeken. A római uralom közel öt évszázadig tartott, miközben a zsidó függetlenségi harcok leverése után a zsidók kényszerből jórészt elhagyták a térséget és a Birodalom más provinciáiba költöztek.[7]

Középkor

A Római Birodalom bukása után vándorló arabok lakhelye volt Palesztina térsége. A keresztes háborúk célul tűzték ki a terület keresztény seregek általi elfoglalását, de egyik hadjárat sem eredményezett tartós állapotot. 1244-ben egy török sereg Gáza mellett szórt szét egy megmaradt keresztény sereget, amellyel Jeruzsálem végképp elveszett a keresztesek számára.[8]

Újkor

A középkor végére Izraelt és Gázát a török seregek hódították meg, és egészen az első világháború végéig az Oszmán Birodalom része volt. A háborút lezáró békefolyamatok Törökország fennhatósága alól kivonták Palesztina térségét, s ekkor került mandátumterületként a brit gyarmatbirodalomhoz.

20. század

A második világháború végén a britek kivonultak a területről, mely ENSZ-fennhatóság alá került 1947-ig, amikor egy rendezési terv alapján kikiáltották a független Izrael államot. Az átmenet továbbra sem volt konfliktusmentes. A palesztinok meghirdették a zsidók elleni harcot, melynek következtében Gáza a távolabb elhelyezkedő Ciszjordániához csatlakozva de facto független területként működik, és továbbra is állandó harcban áll Izraellel.[7]

1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen: az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.[9]

Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre.

A Gázai övezet főbb települései, de a településhatárok elmosódnak

21. század

Az izraeli blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, de komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád azóta is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel „véget vetnek Gáza szenvedésének”.[10]

A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt, amire válaszul hadserege 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben[11] és 2014-ben[12] is katonai akciót indított.

2023

2023 őszén minden előjel nélkül ismét kiújultak a harcok a térségben. Az övezet területéről október 7-én, szombaton a Hamász nagy mennyiségű – közlésük szerint több ezer – rakétát lőtt ki Izrael déli és középső részére, majd fegyveres terroristák lépték át a demarkációs vonalat, és rövidesen több mint 270 ártatlan izraeli és külföldi fiatalt mészároltak le a Gázai övezethez közeli Nova fesztiválon. A halottak és sebesültek száma Izrael-szerte jelentős volt; az eltalált épületekben súlyos károk keletkeztek. A terrortámadás során a Hamász terroristái legalább 225 ártatlan civil túszt szedtek és hurcoltak el magukkal. Az esemény hatására a Hezbollah szervezet is akcióba lépett.[13][14][15]

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a támadásra reagálva október 7-én este kijelentette, hogy Izrael háborúban áll. Beszédében kilátásba helyezte a Hamász Gazai övezetben lévő erői és rejtekhelyei elleni megsemmisítő csapásokat, és felszólította az ottani lakosságot, hogy hagyja el az enklávét.[16] Izrael október 8-án hivatalosan is kihirdette a hadiállapotot.[17]

Demográfia

A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli, és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.[18]

Népessége

A népesség alakulása 2020 és 2023 között
Lakosok száma
1 918 221
2 375 259
2 098 389
202020222023
Adatok: Wikidata

Vallás

A lakosságának több mint 99 százalékát a szunnita muszlimok teszik ki, míg a csekély maradékot az arab keresztények adják.[19]

Képek

Thumb
Gáza város
Thumb
Gázai strand a tengerparton

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.