A Gázai övezet (arab: قِطَاعُ غَزَّةَ Kiṭāʿ Ġazza) Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől egy kis szakaszon Egyiptommal határos, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. Ciszjordánia mellett Palesztina egyik területe. Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, így Budapestnél jóval kisebb területen él több mint kétmillió ember. Az övezet nem szuverén állam, hanem az ún. Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó terület. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.[2][3] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Nemzeti Hatóságot kiszorította a hatalomból, és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli és egyiptomi blokád alatt áll. Ugyanakkor a terület Izraeltől függ a vezetékes víz, az áram, a távközlés és egyéb közművek tekintetében is.[4][5]
| Gázai övezet | |||
| |||
| Egyéb nevei | قطاع غزة Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza רצועת עזה Retzu'at 'Azza | ||
| Ország |
| ||
| Központ | Gáza | ||
| Pénznem | izraeli új sékel (NIS) = 100 Agorot | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2 098 389 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | kb. 6500 fő/km² | ||
| Nyelv | arab | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 365 km² | ||
| Időzóna | UTC +2 (NYISZ: UTC +3) | ||
| Térkép | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat. | |||
Története
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.
Ókor
A terület már ősidők óta lakott,[6] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.
Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok telepedtek le itt. Nagyjából velük egy időben a zsidók is letelepedtek Palesztínában (→ izraelita honfoglalás). Innentől kezdve évszázadokon át harcban állt a két nép egymással a kánaáni régió feletti uralomért.[7]
A zsidók végül létrehoztak egy önálló királyságot az i. e. 11. században, de ennek hatásköre nem terjedt ki a már Filiszteának nevezett területre, hanem állandó háborúban állt vele.
Kr. e. 722-től az Asszír Birodalom bekebelezte a Zsidó Királyságot és Filiszteát egyaránt. Később az Újbabiloni Birodalom, a Perzsa Birodalom és a Makedón Királyság is meghódította a területet, míg Kr. e. 63-ban Pompeius idejétől a Római Birodalom kebelezte be. A rómaiak új nevet adtak a térségnek, és ekkortól kezdve Izrael és Gáza területe Palesztina néven szerepelt a térképeken. A római uralom közel öt évszázadig tartott, miközben a zsidó függetlenségi harcok leverése után a zsidók kényszerből jórészt elhagyták a térséget és a Birodalom más provinciáiba költöztek.[7]
Középkor
A Római Birodalom bukása után vándorló arabok lakhelye volt Palesztina térsége. A keresztes háborúk célul tűzték ki a terület keresztény seregek általi elfoglalását, de egyik hadjárat sem eredményezett tartós állapotot. 1244-ben egy török sereg Gáza mellett szórt szét egy megmaradt keresztény sereget, amellyel Jeruzsálem végképp elveszett a keresztesek számára.[8]
Újkor
A középkor végére Izraelt és Gázát a török seregek hódították meg, és egészen az első világháború végéig az Oszmán Birodalom része volt. A háborút lezáró békefolyamatok Törökország fennhatósága alól kivonták Palesztina térségét, s ekkor került mandátumterületként a brit gyarmatbirodalomhoz.
20. század
A második világháború végén a britek kivonultak a területről, mely ENSZ-fennhatóság alá került 1947-ig, amikor egy rendezési terv alapján kikiáltották a független Izrael államot. Az átmenet továbbra sem volt konfliktusmentes. A palesztinok meghirdették a zsidók elleni harcot, melynek következtében Gáza a távolabb elhelyezkedő Ciszjordániához csatlakozva de facto független területként működik, és továbbra is állandó harcban áll Izraellel.[7]
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen: az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.[9]
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre.
21. század
Az izraeli blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, de komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád azóta is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel „véget vetnek Gáza szenvedésének”.[10]
A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt, amire válaszul hadserege 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben[11] és 2014-ben[12] is katonai akciót indított.
- 2023
2023 őszén minden előjel nélkül ismét kiújultak a harcok a térségben. Az övezet területéről október 7-én, szombaton a Hamász nagy mennyiségű – közlésük szerint több ezer – rakétát lőtt ki Izrael déli és középső részére, majd fegyveres terroristák lépték át a demarkációs vonalat, és rövidesen több mint 270 ártatlan izraeli és külföldi fiatalt mészároltak le a Gázai övezethez közeli Nova fesztiválon. A halottak és sebesültek száma Izrael-szerte jelentős volt; az eltalált épületekben súlyos károk keletkeztek. A terrortámadás során a Hamász terroristái legalább 225 ártatlan civil túszt szedtek és hurcoltak el magukkal. Az esemény hatására a Hezbollah szervezet is akcióba lépett.[13][14][15]
Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a támadásra reagálva október 7-én este kijelentette, hogy Izrael háborúban áll. Beszédében kilátásba helyezte a Hamász Gazai övezetben lévő erői és rejtekhelyei elleni megsemmisítő csapásokat, és felszólította az ottani lakosságot, hogy hagyja el az enklávét.[16] Izrael október 8-án hivatalosan is kihirdette a hadiállapotot.[17]
Demográfia
A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli, és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.[18]
Népessége
| Lakosok száma | 1 918 221 | 2 375 259 | 2 098 389 |
| 2020 | 2022 | 2023 |
Vallás
A lakosságának több mint 99 százalékát a szunnita muszlimok teszik ki, míg a csekély maradékot az arab keresztények adják.[19]
Képek
 |  |
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
