Gombocz Zoltán
(1877-1935) magyar nyelvész, egyetemi tanár / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Gombocz Endre botanikus bátyja.
Gyors adatok
Gombocz Zoltán | |
Arcképe az SZTE Egyetemi Könyvtár Ligeti Lajos gyűjteményéből | |
Született | Gederéczi Gombocz Zoltán 1877. június 18. Sopron |
Elhunyt | 1935. május 1. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1895–1900) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Az Eötvös József Collegium igazgatója | |
Hivatali idő 1927 – 1933 | |
Tudományos pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Szakterület | nyelvtudomány |
Tudományos fokozat | doktorátus (1900) |
Szakintézeti tagság | Magyar Nyelvtudományi Társaság |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1922) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombocz Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Kutatási területe: magyar nyelvészet, magyar nyelvtörténet; fonetika; finnugor nyelvészet és altajisztika; turkológia.