Greifswald - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Greifswald.

Greifswald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Greifswald

Greifswald címere

Greifswald zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás Vorpommern-Greifswald járás (2011. szeptember 4. – )
Alapítás éve1241
Polgármester Arthur König (CDU)
Irányítószám 17487, 17489, 17491, 17493
Körzethívószám 03834
Rendszám HGW
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség58 886 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség1066 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület50,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Greifswald
Greifswald
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′
Greifswald
Greifswald
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Vorpommern-Greifswald járás térképén
Greifswald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Greifswald témájú médiaállományokat.

Greifswald német város Mecklenburg-Elő-Pomeránia északkeleti részén, a Ryck folyó mentén, 5 km-re a Balti-tenger Greifswalder Bodden nevű öblétől fekszik. Egykori Hanza-város.

Történelme

Középkori története

1199-ben dán ciszterciek apátságot alapítottak itt. A sókereskedelem révén fejlődésnek indult települést III. Wartislaw pomerániai nagyherceg emelte városi rangra, 1250-ben.

Újkori története

1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Greifswald Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták.

1815 óta Németország részeként

A 19. század folyamán Breslau (ma Wrocław, Lengyelország) és Berlin után Greifswald adott otthont a lengyel diákok harmadik legnagyobb csoportjának Németországban.

1900 körül a város – a középkor óta először – jelentősen túlterjedt az óváros falain, mivel a fő vasútvonal Stralsund és Berlin, a helyiérdekű vasút pedig Wolgast felé nyitotta meg az utat.

A város különösebb pusztítás nélkül vészelte át a második világháborút, bár jelentős hazai hadsereg állomásozott itt, a nácik Stalag II-C nevű fogolytábora mellett. 1945 áprilisában Rudolf Petershagen ezredes a Vörös Hadsereg betörésekor harc és hiábavaló véráldozat nélkül feladta a várost.

1949 és 1990 között Greifswald az NDK részét képezte, ami a város középkori része történelmi épületeinek elhanyagolásával és jó részük lebontásával járt. A lakosságszám megnövekedett a szomszédos lubmini négyreaktoros szovjet atomerőmű megépítésével az 1970-es években, amit aztán az 1990-es évek elején leszereltek. Új lakónegyedeket húztak fel szocialista stílusú monolitikus ipari panelépületekből az óvárostól keletre és délkeletre, a városközpontot annak északnyugati csúcsára tolva. A város lakosságának nagy része ma is az új negyedekben lakik.

Az óváros rekonstrukciója az 1980-as évek végén kezdődött, mára úgyszólván teljesen helyreállították. A kikötőtől északra eső részt lebontották, majd teljesen újjáépítették. Történelmi piactere különösképpen figyelemreméltó, egyike Észak-Németország legszebbjeinek. A város rengeteg turistát vonz, tekintettel a Balti-tenger közelségére.

A lakosságszámcsúcs 1988-ban 68 000 fővel tetőzött, ami mára 55 000-ben stabilizálódott. Ennek oka a nyugati városok és az elővárosok felé irányuló migráció és nem a kommunista tulajdonok visszaszerzése. Mindazonáltal a diákok száma megnégyszereződött; az 1990-es háromezerről 2007-re 11 ezer fölé, az egyetemi alkalmazottak száma pedig 5000 fő; vagyis majd' minden harmadik lakos valami módon a felsőoktatáshoz kapcsolódik.

Viszonylag kis népessége ellenére, Greifswald megőrizte a régióbeli jelentőségét, egyetemi városként intellektuális szinten, és központi szerepét az egykori Porosz-Pomeránia tartományban a második világháború után, a Pomerániai Evangélikus Egyház püspök, az állami levéltár (Landesarchiv) és a Pomerániai Múzeum (Pommersches Landesmuseum) székhelyeként.

Nevezetességek

  • Egyetem (Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald)
  • Városháza
  • Múzeum
  • Színház

Itt születtek, itt éltek

Galéria

  • Greifswald 1552-ben
    Greifswald 1552-ben
  • Caspar David Friedrich: Rét Greifswald mellett, 1820
    Caspar David Friedrich: Rét Greifswald mellett, 1820
  • A városmag
    A városmag
  • Bíróság
    Bíróság
  • Városháza
    Városháza
  • Színház
    Színház
  • Pomeránia-múzeum
    Pomeránia-múzeum
  • A piactér
    A piactér
  • A piactér
    A piactér
  • Szent Miklós-templom
    Szent Miklós-templom
  • Krupp-kollégium
    Krupp-kollégium
  • Biotechnikum
    Biotechnikum
  • Klinika
    Klinika
  • Szentlélek-jel
    Szentlélek-jel
  • Szélmalom
    Szélmalom
  • Egyetem
    Egyetem

Testvérvárosok

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Greifswald című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Greifswald
Listen to this article