Győr–Gönyű kikötő
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Győr-Moson-Sopron vármegyében, nagyrészt Gönyű község közigazgatási területén, a Duna 1794-es folyamkilométerénél található, összesen 110 hektár területű folyami kikötő. Ezenkívül található itt egy teljesen közművesített, 25 hektáros területen lévő terminál. A kikötőben három hajóállás üzemel. 2000-ben került átadásra a RoRo terminál. 2001 óta határátkelőhelyként is működik. Kamionvizsgáló és átrakóállomás is létesült, és ezáltal lehetővé vált a vízi szállítmányok közvetlen be- és kiléptetése. A forgalom nagy részét mezőgazdasági termékek adták. A forgalom növekedése miatt határozta el a Győr-Gönyű Kikötő Kft. további három hajóállás kialakítását. Konténerterminál megépítésére is sor került.
Győr-Gönyű kikötő | |
Ország | Magyarország |
Földrajzi hely | Gönyű |
Üzemeltető | Győr-Gönyű Kikötő Kft. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 44′, k. h. 17° 50′47.733333333333, 17.833333333333 | |
Az éles külpolitikai csatározásokkal, valamint a zöldmozgalmi szervezetek részéről számos jogos kritikával kifogásolt Bős–nagymarosi vízlépcső építése során a Duna elterelése 1992. október 24-én történt meg: a csehszlovák építők Dunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban, a régi meder elzárásával a csehszlovák területen épült üzemvíz csatornába terelték a Duna vizét. A lépés folyományaként az eredeti főágban bekövetkezett jelentős vízhozam-csökkenés okozta kiszáradás, feliszapolódás és talajvízszint-csökkenés felborította a Szigetköz ökológiai és hidrobiológiai egyensúlyát.[1]
Győr városa a Mosoni-Duna partján az 1980-as évekig kikötővárosnak számított, azonban a korábbi medersüllyedés, majd pedig a szlovák erőmű miatti rendszeresen alacsony vízállás folyományaként a hajózás lehetetlenné vált. 1992-ben néhány vállalkozó megalakította a Győr-Gönyű Kikötő Kft.-t lehetőséget látva a vízi szállítás fejlesztésében. A tervekhez csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye, Győr város és Gönyű község önkormányzata. A fejlesztési elképzeléseket támogatták az országgyűlési képviselők és más állami vezetők is.