Győr-Moson-Sopron vármegye
magyarországi vármegye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található. 1950-ben jött létre Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával.
Győr-Moson-Sopron vármegye | |||
A Fertő, háttérben a Schneeberggel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegyeszékhely | Győr | ||
Járások száma | 7 | ||
Települések száma | 183 | ||
megyei jogú városok | 2 | ||
egyéb városok | 10 | ||
ISO 3166-2 | HU-GS | ||
Főispán | Széles Sándor | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 465 945 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 108,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4208[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Győr-Moson-Sopron vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Győr-Moson-Sopron vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat. |
Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.
Területe 4208 km²,[2] Magyarország területének 4,5%-a. Ezzel nagyjából feleakkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, Bács-Kiskun vármegye (8297 km²) ugyanakkor a területe körülbelül kétszerese a szomszédos Komárom-Esztergom vármegyének. Határai közt kb. 450 000 ember él, ennek felét az itt található három legnagyobb település, a 132 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 64 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 35 ezer lakosú Mosonmagyaróvár népessége adja.
Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.
A nyugati fekvés mindig fontos volt a térség kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére egyaránt. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.