Gót háború (535–554)
Szicília és Dalmácia bizánci kézre kerülésével záruló bizánci–keletigót háború (535–554) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A gót háború a Bizánci Birodalom és az itáliai Osztrogót Királyság között zajlott 535 és 554 között az Itáliai-félszigeten, a környező szigeteken és Dalmáciában. A háború azon hódítások sorába tartozott, melyekkel I. Iusztinianosz császár igyekezett visszaszerezni azoknak a területeknek egy részét, amelyek az előző évszázadok során a barbárok uralma alá kerültek. Ezt megelőzően a Vandál Királyságot sikerült megdöntenie és visszahódítania Észak-Afrikát.
Gót háború | |||
Dátum | 535-554 | ||
Helyszín | Itália és Dalmácia | ||
Eredmény | Bizánci győzelem | ||
Terület- változások | Itália bizánci annexiója | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
|
A háború két szakaszra osztható. Az 535-től 540-ig tartó részében a Belisarius vezette bizánci csapatok meghódították Itália Pótól délre eső részét és elfoglalták az osztrogót fővárost, Ravennát. A gót állam az összeomlás határára került. A második, 540/541-től 553-ig tartó szakaszban a perzsa háború miatt visszahívták Belisariust és csapatai jelentős részét és a Totila vezette gótok ezt kihasználva visszafoglalták szinte egész Itáliát. 552-ben a császár Narszész hadvezérre bízott egy jelentős hadsereget, amellyel megsemmisítette a maradék osztrogót erőket, és az 553-ban Észak-Itáliába betörő frankokat és alemannokat is.
Iusztinianosz 554-ben kiadta pragmatica sanctio ("gyakorlati intézkedések") c. rendeletét, melyben Itáliát betagozta a birodalmába. Észak-Itáliában néhány város még ellenállt, de 562-re valamennyien kapituláltak. A háború (valamint a pestisjárvány és az éghajlat lehűlése) elpusztította Itália gazdaságát és megtizedelte lakosságát, így a birodalom nem tudta megállítani az 568-ban betörő longobárdokat, akik meghódították a félsziget jelentős részét.