Háromkorona-háború
svéd–dán–lengyel háború (1563–1570) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A háromkorona-háború vagy északi hétéves háború 1563–70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanza város, a Lengyel–Litván Unió és Svédország között, s a stettini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát.
Északi hétéves háború Háromkorona-háború | |||
dán–svéd nagyhatalmi konfliktus | |||
II. Frigyes dán király elfoglalja Älvsborg várát (1563) | |||
Dátum | 1563 – 1570 | ||
Helyszín | Dél-Svédország, Balti-tenger, Dél-Norvégia, | ||
Eredmény | stettini béke (1570), Status quo ante bellum | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromkorona-háború témájú médiaállományokat. |
„Északi háború” lehetséges további jelentéseiről lásd: Északi háború (egyértelműsítő lap). |
Svédország 1523-ban kilépett a kalmari unióból, és I. Gusztáv (Vasa) uralkodása alatt önálló királyság lett. III. Keresztély dán király úgy fejezte ki rosszallását, hogy a kalmari unióban a három északi királyságot jelképező három korona címerképet, amely a mai napig a svéd címer részét képezi, felvette saját címerébe. Svéd részről ezt úgy értelmezték, hogy Dánia továbbra is igényt tart Svédországra.
Ennek ellenére közösen léptek fel, hogy a Balti-tenger feletti uralmukat biztosítsák. Az 1558–1583 között zajló livóniai háborúban szövetségesek voltak, hogy megállítsák az orosz terjeszkedést a Balti-tenger irányába, és együtt harcoltak a Hanza-szövetség ellen is. I. Gusztáv és III. Keresztély halála után új, becsvágyó uralkodók kerültek trónra XIV. Erik svéd király svéd és II. Frigyes dán király személyében. Svédország hadjárataival megakadályozta Dániát abban, hogy megszerezze Észtországot.