a hóban gazdag országokban a vadászok hagyományos lábbelije From Wikipedia, the free encyclopedia
A hótalp,[1] vagy mint korábban nevezték, hócipő[2] egy könnyű fából, vesszőből, háncsból font, a recés labdaütőhöz hasonló, kör vagy ovális alakú talp, a hóban gazdag országokban a vadászok hagyományos[3] lábbelije, amikor magas a hó.
Nagy felületen osztja meg viselője súlyát, és így az nem mélyed el a hóban. Modern változata műanyag és alumínium felhasználásával készül. A hótalppal való séta, túrázás a hótaposás vagy hótalpazás.[4] Célja, hogy megkönnyítse a gyaloglást a havon, így azt gyorsabbá téve.
A kereplye mintegy 30–35 cm átmérőjű hótalpként használatos vesszőabroncs, amelyet keskeny bőrszalaggal, zsineggel, dróttal átfonva a lábra erősítenek. Az abroncsba helyenként kifeszített bőrdarabot kötnek, vagy keskeny léceket helyeznek.
A kereplyét a magyarság főként Erdélyben használja. A székelyek télen a kereplyét a bakancsuk alá kötik, hogy a mély hóba bele ne süppedjenek. Ezt a lábbelifajtát a magyarok valószínűleg keleti őshazájukból hozták magukkal, ahol már a történelem előtti időken is használták. Őshazája Szibéria délkeleti vidéke lehet, ahol a hótalp felfedezése révén lehetővé vált, hogy a kőkorszaki vadászok a folyók menti településeiről behatoljanak a távoli erdős vidékekre. A prehisztorikus vadászok könnyű szánt is húztak, maguk után, mely a vadászat során megkönnyítette a terhek szállítását. A kereplye gyékényből font szélesebb változatát használták a mocsaras, lápos területeken való közlekedésre is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.