Hegyikristály
kvarc ásvány színtelen, drágakőként használt változata / From Wikipedia, the free encyclopedia
A hegyikristály a kvarc ásvány színtelen, drágakőként használt változata. A görögök azt tartották, hogy a hegyikristályok az Alpok magas csúcsainak dermesztő hidegében felolvaszthatatlan jéggé fagyott vízből keletkeztek. Ezért nevezték el az ásványt kristallosnak, azaz jégnek.
Gyors adatok
Hegyikristály | |
Általános adatok | |
Kémiai név | szilícium-dioxid |
Képlet | SiO2 |
Kristályrendszer | trigonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Oxidásványok |
Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
Azonosítás | |
Megjelenés | hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok |
Szín | víztiszta |
Porszín | fehér |
Fény | üvegfényű, törési felületén zsírfényű |
Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
Keménység | 7 |
Hasadás | nincs |
Törés | kagylós |
Oldhatóság | egyedüli oldószere a HF |
Sűrűség | 2,66 g/cm³ |
Különleges tulajdonság | szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyikristály témájú médiaállományokat. |
Bezárás