Heves vármegye
magyarországi vármegye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban. Északnyugatról Nógrád vármegye, északkeletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Eger. A vármegye déli fele az Alföld északi peremvidékén terül el, északkeleti részén viszont a Bükk-vidék, északnyugati harmadán a Mátra hegyvonulatai húzódnak. Mezőgazdasági képét földrajzi felépítése jelentősen befolyásolja. Északi felén főleg erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás folyik, míg déli felén kiterjedt szántók, legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak. Vízrajzát délen a Tisza és a rajta mesterségesen kialakított Tisza-tó, nyugaton a Zagyva, középső vidékein a Tarna, míg keleten az Eger-patak és ezen vízfolyások mellékvizei alkotják. Közlekedésföldrajzi értelemben a megye jól megközelíthető mind vasúton, mind közúton.
Heves vármegye | |||
A Kékestető | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegyeszékhely | Eger | ||
Járások száma | 7 | ||
Települések száma | 121 | ||
megyei jogú városok | 1 | ||
egyéb városok | 10 | ||
nagyközségek | 4 | ||
ISO 3166-2 | HU-HE | ||
Főispán | Ignácz Balázs | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 285 892 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 85,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3637,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Heves vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Heves vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves vármegye témájú médiaállományokat. |
I. István király önálló Heves vármegyét nem szervezett, hanem egy nagy, kezdetben összefüggő Újvár vármegyét a későbbi abaúji és hevesi területeken. Újvár vármegye mátraalji részének Heves vára lett a központja, melyet az újvári ispántól függő hevesi udvarispán igazgatott. Az Újvár vármegyétől való elszakadás a 13. században még nem következett be, az Abaújvár névvel párhuzamosan használt Hevesújvár elnevezés még az összetartozásra utalt, ugyanakkor 1323-ban, mikor a hevesújvári ispán négy szolgabíróval feltűnik, már önálló Heves vármegyéről beszélhetünk.
A 15. század elejéig a megyét még Hevesújvár vármegye néven említik, a Heves vármegye nevet csupán a század végétől használták. A század folyamán különösen a Jászság és a Kunság községeivel történt meg, hogy hol Heves, hol Békés, hol Szolnok megyéhez tartoztak. A vesztes mohácsi csata, illetve Buda elfoglalását követően a vármegye is lassan az Oszmán Birodalom uralma alatt találta magát. Eger 1552-es ostromakor erős ellenállást mutatott a vármegye lakossága Dobó István vezetésével, azonban 1596-ban Heves területe is a török kezére került, és ott is maradt egészen 1687-ig. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével és Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott közigazgatási egységet.
A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során csatoltak a vármegyéhez néhány községet Borsodtól.