Hokusin ittó-rjú
From Wikipedia, the free encyclopedia
A hokusin ittó-rjú hjóhó (北辰一刀流兵法) egy japán korjú harcművészeti iskola, melyet 1820-ban hozott létre Csiba Súszaku, aki egyike volt az utolsó vívómestereknek, akik a feudális Japánban kiérdemelték a kenszei, azaz a „kardszent” címet. A hokusin ittó-rjú nagyon hamar vált a korszak legismertebb és legnépszerűbb iskoláinak egyikévé, és két másik iskolával közösen alkotta a Edo-szan-dai-rjút („Edo három legnagyobb iskolája”). E másik két iskola volt a sintó munen-rjú és a kjósin meicsi-rjú.
Hokusin ittó-rjú 北辰一刀流 | |
Csiba Súszaku Taira no Narimasza, az iskola alapítója. | |
Eredet | Japán |
Megalkotója | Csiba Súszaku |
Technikák | kendzsucu, naginatadzsucu, gekiken, battódzsucu, dzsúdzsucu |
A hokusin ittó-rjú egyike azon kevés, ma is aktív tradicionális japán vívóiskolának, mely megőrizte a gekiken (撃剣 „ütőkard”, avagy a szabad vívás) részét a tananyagnak, melyet a tanítványok és mesterek bóguban gyakorolnak sinai alkalmazásával. A modern kendóra is nagy hatást gyakorolt, mivel többen a kendó korai tanárai közül maguk is hokusin ittó-rjút tanultak. A hokusin ittó-rjú repertoárja nem szorítkozik pusztán a kardra. A hosszúkard (daitó) mellett tanít rövidkard (sotó/vakizasi), dzsúdzsucu (pusztakezes), naginata (alabárd), bó (bot) és jari (lándzsa) technikákat is. Emellett az iskolának nagy battódzsucu (kardrántásból történő vágás) repertoárja is van.
A hokusin ittó-rjúnak napjainkban több ága is ismert. A három legismertebb dódzsója a Csiba dódzsó, az Otaru-Genbukan (noda-ha hokusin ittó-rjú) és a Mito-Tobukan (ozava-ha hokusin ittó-rjú). Az első központja Münchenben található, és az iskola fő vonalát képviseli. Az iskola jelenlegi (hetedik) szókéja Ócuka Rjúnoszuke. Hazai instruktora: Oláh Tamás, a Csiba dódzsó-vonal magyar képviselője.