Horvát Királyság
középkori királyság / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság. Ekkor Szent László meghódította, és a magyar korona egyik országává tette. 1918-ig a magyar királyok viselték a Horvátország, Szlavónia és Dalmácia királya címet, akiknek nevében a horvátok lakta tartományokat bánok kormányozták.
Gyors adatok
Horvát Fejedelemség majd Horvát Királyság | |||||
1090-től 1918-ig perszonáunióban a Magyar Királysággal | |||||
Regnum Croatiae 8. század – 925 (fejedelemség)Kraljevina Hrvatska 925 – 1918 (királyság) | |||||
| |||||
A Horvát Királyság 1260-ban | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Nin Tengerfehérvár (1102–1125) Salona Knin (1125–1522) Bihács (1522–1527) Varasd (1756–1776) Zágráb (1557–1756, 1776–1918) | ||||
Terület | 110 000 km² | ||||
Hivatalos nyelvek | latin, óhorvát | ||||
Vallás | katolicizmus | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | király | ||||
Dinasztia |
| ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Fejedelemség majd Horvát Királyság témájú médiaállományokat. |
Bezárás