Horvátország politikai élete
a horvát politikai rendszer / From Wikipedia, the free encyclopedia
Horvátország politikai életét parlamentáris, demokratikus képviseleti keretek határozzák meg, ahol többpártrendszerben Horvátország miniszterelnöke a kormányfő. A végrehajtó hatalmat Horvátország kormánya és elnöke gyakorolja. A törvényhozó hatalommal a horvát parlament (Szábor) van felruházva. Az igazságszolgáltatás független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól. A parlament 1990. december 22-én fogadta el Horvátország jelenlegi alkotmányát, és 1991. május 25-én döntött a Jugoszláviától való függetlenség kikiáltásáról. A Horvát Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről szóló alkotmányos határozat 1991. október 8-án lépett hatályba. Az alkotmányt azóta többször módosították.[1] Az ország első modern pártjai a 19. század közepén alakultak ki, programjuk és szavazóbázisuk, tükrözve a jelentős társadalmi változásokat, mint az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejötte, a diktatúra és a társadalmi válságok, a második világháború, a kommunista uralom létrejötte és a Jugoszláv Szovialista Szövetségi Köztársaság felbomlása, megváltozott.
A köztársasági elnök (Predsjednik/ica) az államfő és a horvát fegyveres erők főparancsnoka, akit közvetlenül választanak öt évre.[2] A kormányt (Vlada), Horvátország legfőbb végrehajtó hatalmát a miniszterelnök vezeti, akinek négy miniszterelnök-helyettese van, akik egyben miniszterként is szolgálnak. Az egyes területek tevékenységéért húsz miniszter felel. A végrehajtó hatalom feladata a jogszabály- és költségvetési javaslattétel, a törvények végrehajtása, valamint a kül- és belpolitika irányainak meghatározása. A parlament egykamarás törvényhozó testület. A Szábor képviselőinek a száma 100 és 160 között mozog; akiket a parlamenti választások során választják meg négy évi időtartamra. A jogalkotó hatáskörébe tartozik az alkotmány és a törvények megalkotása és módosítása; a kormány költségvetésének elfogadása, háború- és békeüzenetek, országhatárok meghatározása, népszavazások és választások kiírása, tisztek kinevezése és felmentése, Horvátország kormányának és más, a Szábornak felelős közhatalom birtokosainak felügyelete, valamint az amnesztiák megadása. A rendszeres elnök- és parlamenti választásokat, valamint a megyei prefektusok (megyei elnökök) és közgyűlések, valamint a városi és önkormányzati polgármesterek és tanácsok megválasztását a horvát alkotmány írja elő.
Horvátország háromszintű, független igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, amelyet Horvátország alkotmánya és a Szábor által elfogadott nemzeti jogszabályok szabályoznak. A legmagasabb fellebbviteli bíróság Legfelsőbb Bíróság (Vrhovni sud)[3] míg a városi és megyei bíróságok általános joghatóságú bíróságok. A horvátországi szakosodott bíróságok a következők: kereskedelmi bíróságok és Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság, büntető bíróságok és Legfelsőbb Büntető Bíróság, közigazgatási bíróságok és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. A horvát alkotmánybíróság (Ustavni sud) egy olyan bíróság, amely elsősorban alkotmányjoggal foglalkozik. Legfőbb hatásköre annak eldöntése, hogy a támadott törvények valóban alkotmányellenesek-e, azaz ütköznek-e az alkotmányban rögzített jogokkal és szabadságjogokkal. A jogi eljárásokban az államot az Ügyészség képviseli. Az Economist Intelligence Unit 2022-ben Horvátországot „hibás demokráciának” minősítette.[4]