Hradzsin

A Hradzsin (csehül: Hradčany) Prága egyik történelmi negyede:

• tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.

Ez a szócikk Prága történelmi negyedéről szól. Hasonló címmel lásd még: Hradčany (egyértelműsítő lap).

Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
Ország	Csehország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Hradzsin Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″50.089444444444, 14.397222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Hradzsin témájú médiaállományokat.

A prágai vár

Szent György-szobor (Kolozsvári Márton és György, 1373)

A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, az elnöki palota, a Loreto-kápolna és számos, kevésbé ismert klasszicista, illetve barokk épület.

• A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.

Kialakulása, fejlődése

A Vár környékén 1320 táján telepített le jobbágyokat Luxemburgi János (1310–1346) várnagya, Dubái Hynek Berka, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára, emellett műveljék a földet, gondozzák az állatokat, őrködjenek stb. (a hradčany szó várnépet jelent). Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy (Burggraf) igazgatta.

János fia, IV. Károly (1346–1378) jelentősen megnagyobbíttatta és megerősíttette a negyedet.

A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól: a két városrészt csak híd kötötte össze.

Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett, és újjá kellett építeni. Az előkelők ekkortájt kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket, amiktől elkülönült a Hradzsin tértől nyugatra,n vártól északnyugatra, az egykori városfal közelében kialakuló, Új világnak (Nový svět) nevezett új szegénynegyed. Ezt a nevet ma az egykori negyed egyetlen, ódon hangulatú utcácskája viseli, restaurált műemlékházakkal. A fő turistaúttól távol eső, kanyargós utcákban jól restaurált kis lakóházak állnak. A végképp lerobbant, építészetileg értéktelen épületek helyén teniszpályákat, játszóteret és szabadtéri színpadot alakítottak ki.

1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. 1784-ben a négy részből egyesített Prága része lett.

Nevezetességei

• Hradzsin tér
• Érseki palota
• Schwarzenberg-palota
• Sarm-palota
• Toszkánai palota (Külügyminisztérium)
• Martinic-palota
• Sternberg-palota a Nemzeti Galériával
• Nepomuki Szent János temploma
• Új Világ utca
• Szent Norbert szobra
• Szent Rókus-templom
• Strahovi kolostor
• Loreta a Loretói Szűz Mária-templommal
• Černín-palota
• Hradzsini városháza
• Hrzán-palota
• Anna királyné nyári palotája (Letohrádek královny Anny)
• kapucinus kolostor

Lakossága

A városrész népességének változása:

A népesség alakulása 1869 és 2021 között

Lakosok száma	5940	12 584	12 906	10 732	9100	6154	4590	2797	2313	1774
	1869	1890	1900	1921	1930	1961	1970	1991	2001	2021

Adatok: Wikidata

Források

• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
• Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)
• Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)

További információk

• Hradzsinról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)

• Világörökség-portál
• Csehország-portál