Hradzsin tér

A Hradzsin tér (csehül Hradčanské náměstí) a Hradzsin főtere a prágai vár első udvarának bejárata előtt.

Hradzsin tér
Ország	Csehország
Település	Prága
Névadó	Hradzsin
Adminisztratív körzet	Prága 1
Elhelyezkedése
Hradzsin tér Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 23″, k. h. 14° 23′ 51″50.0897, 14.3975
A Wikimédia Commons tartalmaz Hradzsin tér témájú médiaállományokat.

E körül alakították ki 1320 táján a vár kiszolgálására alapított jobbágytelepülést. Bár az 1541. évi nagy tűzvész után a környék minden házát újjá kellett építeni, a tér jószerével megtartotta eredeti alaprajzát. A várkapu előtt sokáig forgalmas piac volt, ám ez a tűzvész után apránként dísztérré alakult át. Sorra épültek a paloták; az egyház és a főnemesek kiszorították a jobbágyokat és a polgárokat a tér és a várfal közötti területről a tér túloldalára, az Új Világnak nevezett városrészbe.

1547-ben itt végezték ki a Habsburg-ellenes felkelés vezetőit.

A tér látnivalói

Masaryk szobra

Az érseki palota, előtérben Szűz Mária szobrával, a háttérben a vár első udvarával

Hradzsin tér és a Schwarzenberg-palota

• A tér közepén álló Szűz Mária-szobrot (pestisoszlopot^[1]) hálából állították azért, mert a pestisjárvány Prágának ezt a városrészét elkerülte.
• A tér alsó részén, a vár első udvara felé fordulva áll Tomáš Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnökének szobra.
• A tér legérdekesebb, kettős palotája a Schwarzenberg-palota (185/2, 186/1).
• Vele szemben a Salm-palota áll.
• A Szent Benedek-templom a városrész középkori plébániatemplomának helyén áll. A mellette álló kolostort (184/3) 1960-ban állami, reprezentációs vendégházzá alakították, udvari részén szép kilátó-pavilonnal.
• A tér nyugati végén^[1] álló Toszkánai palota (182/5) kora barokk épületének nagyobbik részében a Külügyminisztérium van.
• A Sternberg-palota (Šternberský-palác) ad otthont Cseh Nemzeti Galéria legtöbb kiállításának.
• Az érseki palota épületét I. Ferdinánd 1564-ben vásárolta, amikor Prága a huszita háborúk óta először ismét érseket kapott.
• A Martinic-palota (Martinický-palác) hármasan tagolt homlokzatú, reneszánsz épület.
• A káptalanházat (68/7.) valószínűleg Johann Ignaz Palliardi építette át többé-kevésbé mai alakjára 1775-ben.^[2]

Jegyzetek

1. Idegenvezető
2. Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti

Források

• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor, 1980: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 249.
• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 59–60.
• Vladimir Soukup et al: Prága. (Útitárs könyvek, Panemex, Grafo, Budapest, 2006)

További információk

• 360°-os panorámakép a térről Archiválva 2012. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Virtual show